márkus- és batizfalvi MÁRIÁSSY JÁNOS
márkus- és batizfalvi MÁRIÁSSY JÁNOS
Igló, 1822. jún. 23. M. János földbirtokos, megyei alispán és Görgey Zsuzsa fia. Magyar, r. kat. Gimnáziumot végez Egerben. 1840- hadfi a 60. gyalogezredben, 1842- nemesi testőr, 1847- hadnagy, 1848. májusától főhadnagy a 2.Sándor gyalogezredben. Nőtlen. Felesége 1857- szinyei Szinnyei-Merse Emma (Dessewffy Arisztid '48-as honvéd tábornok özvegye, † Kassa, 1871.), 1872- vinnai és dráveczi Draveczky Mária.
1848. jún. 9- főhadnagy az 5., jún. 30- százados a 2. (pesti) honvédzászlóaljban. Részt vesz a bácskai harcokban. Aug. 27- őrnagy, a tiszántúli kerület önkéntes nemzetőrei Aradon alakuló táborának parancsnoka. Októbertől az ebből létrejött aradi ostrom-sereg parancsnoka, nov. 6 (1)- alezredes. Sikertelen működése következtében dec. 24. felmentik beosztásából. (Elégtelen erőivel nem tudta megakadályozni, hogy a temesvári császári várőrség csapatai több alkalommal is áttörjék az aradi vár körül vont ostrom-gyűrűt, a vár elfoglalására dec. 3-ról 4-re virradóra végrehajtott támadása pedig kudarcot vallott.) Előbb az ostrom-sereg beosztott tisztje lesz, majd 1849. febr. 5- dandárnok, illetve, a Központi Mozgó Seregtől elvont hadosztály parancsnoka lesz Dembynski altábornagy, a Tisza mögött kialakított magyar fősereg (Feldunai hadsereg) közvetlen alárendeltségében. Febr. 24. Pétervásáránál eredményes rajtaütést hajt végre a császári Schlik hadtest ellen, majd kitünteti magát a kápolnai ütközetben (febr. 26- 27.). Április elején megbetegszik. Máj. 9. átveszi Klapka tábornok I. hadteste egyik hadosztályának vezetését. Buda bevételénél csapatai élén az elsők között tör a várba. Máj. 30. (23.). ezredessé léptetik elő és kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával. Gyalogos hadosztálya élén jelen van a Vág-menti harcokban (június közepe), a júl. 11.-i komáromi, a júl. 15.-i és 17.-i váci és az aug. 2.-i debreceni csatában. A Feldunai hadsereggel Világosnál teszi le a fegyvert.
Aradon előbb kötél általi halálra (1849. nov. 15.), ill. 18 év várfogságra (nov. 27.) ítélik. Olmützben raboskodik, 1856. júl. 16. kegyelmet kap. Később birtokán gazdálkodik. 1861.országgyűlési képviselővé, 1867. Szepes megye pénztárnokává választják. 1869. ezredesként reaktiválják a magyar királyi honvédséghez. 1873- vezérőrnagy, 1878- altábornagy, 1887. nyugalomba vonul. 1888- báró, a főrendiház tagja. (Tagja volt a Szepes megyei Honvédegyletnek.) † Budapest, 1905. jan. 24.
Hellebronth Kálmán 248., Egervári Ödön 41-42., Szinnyei: Magyar írók VIII. 578-590., Máriássy János: Visszaemlékezések az 1848-49. évi szabadságharc alatt végzett szolgálataimra, sajtó a. r. Sugár István, Bp., 1999., Közlöny 1848/7., 22., 81., 151., 1849/119., KLÖM XIII- XIV. (ld. XIV. 968.), HL: Aradi hadb. 113/3 2/239., Mikár Zsigmond I. 89., II. 304., portré: Vas. Újs. 1907/11.
