nordwendei KOFLER BÓDOG (1848-ig KOFFLER FÉLIX)
nordwendei KOFLER BÓDOG (1848-ig KOFFLER FÉLIX)
Pest, 1825., r. kat. K. József cs. kir. vezérőrnagy és Zienast Szabina fia. (Jozefa nővére révén, aki Meszlényi Jenő honvéd ezredes neje lett, Kossuth Lajos sógora.) 1838. három éves katonaiskolára kerül, egyben hadfi, ill. alhadnagy (!) lesz a 41. gyalogezrednél. 1843- hadnagy, 1844. áthelyezik a 2. Sándor cár gyalogezredben. 1848. ápr. 14- főhadnagy ui. Nőtlen. (Felesége Schilder Cecilia lett.)
Júliustól ezrede 1. zászlóaljával a szerb felkelők ellen harcol. Okt. 28 (nov. 1)- alszázados honvédsereg oldalára állt alakulatánál. Nov. 26 (dec. 1)- főszázados, zászlóalja négy századával ugyanekkor a verbászi táborból az erdélyi sereghez vezénylik. Közreműködik Észak-Erdély felszabadításában. 1849. jan. 14- alakulatának parancsnoka, febr. 3 (jan. 23.)- őrnagy, egyben a Borgói szoros kb. hétszáz főnyi őrségének parancsnoka. Febr. 6. Marosborgónál Urban ezredes császári csapatai meglepik, bekerítik és katonái nagy részével együtt fegyverletételre kényszerítik.
1849. júl. 2. Bécsben kötél általi halálra, aug. 20. húsz év várfogságra ítélik. Josefstadtban raboskodik, 1858. okt. 30. kegyelmet kap. Kiszabadulása után br. Vay Miklós „vendége” Golopon, majd segédjegyző a Somogy megyei Szulokon. A kiegyezés után a király körüli magyar minisztérium irodaigazgatója lesz Bécsben. Meghalt uo., 1874. szept. 9.
Közlöny 1848/190., 1849/19., KAW: Gb. 2. LIR. 1841-1850. 27/83., Uo.: Milit. Gouv. zu Wien 760., MOL: Hm. Ált. 1848. 8318. és 9855., HL: Rendőri megfigy. 65/310., Gyászjel. OSzK
