rákóczi RÁKÓCZY-PARCHETICH HUGÓ
rákóczi RÁKÓCZY-PARCHETICH HUGÓ
Törökkanizsa, Torontál m., 1816. vagy 1817. P. (1810- Rákóczy-P.) György földbirtokos, főszolgabíró és br. Falaise, Mariane fia. Magyar, r. kat. Jogot végez. 1839. ügyvédi vizsgát tesz és Torontál megye szolgálatába áll. 1848. máj. 30- a törökbecsei járás főszolgabírája. Nőtlen. (Felesége később ozori és kochanóczi Ottlyk Erzsébet lett, meghalt 1903.)
1848 nyarán nemzetőr századossá választják. 1849. március közepétől önkéntes parancsőrtiszt Perczel tábornok mellett, majd a bácskai (IV.) hadtest hadbiztosa, címzetes őrnagy. Máj. 1. Perczel tábornok polgári biztossá nevezi ki. Jún. 23. a nagykikindai kerület országgyűlési képviselőjévé választják. Júliusban az országgyűlésen tartózkodik. Augusztus elején csatlakozik a Délvidéken összpontosított fősereghez. (Egyes források szerint aug. 1-jével nemzetőr alezredes lett.) A lugosi fegyverletételnél fogságba esik (aug. 15.).
A császári hadbíróság kötél általi halálra, ill. 18 év sáncfogságra (kényszermunkára) ítéli (Pest, 1850. júl. 2., ill. júl. 5.). Aradon raboskodik, 1856. dec. 2. kegyelmet kap. Ezt követően Nagybecskereken telepedik le, ill. gazdálkodik. 1861. Torontál megye főszolgabírájává választják. 1867. a honvédegylet tagja Torontál megyében. Meghalt Nagybecskerek, 1870. ápr. 22.
HL: Pesti hadb. 1850-1/701., Uo.: Rendőri megfigy. 82., Thim József I. 152., 376., Hellebronth Kálmán 284., Mikár Zsigmond I. 96., Szluha Márton: Bács m. 272., Országgyűl. almanach 713-715., Gyászjel. OSzK., portré: Aradi Múzeum
