SZALAY LÁSZLÓ
SZALAY LÁSZLÓ
Nagykőrös, 1794 körül. Sz. Mihály (1760-1811.) Pest megyei főszolgabíró és Ruttkay Mária fia. Magyar, nemes, ref. Jogot végez. A Napóleon elleni utolsó nemesi felkelésben százados. Részt vesz az 1831-es lengyel szabadságharcban. Közben 1826-ig katonai biztos (városi hivatalnok) Nagykőrösön. 1848. uradalmi jószágigazgató egy gr. Zichy-birtokon. Felesége Gotwill Teréz (Nagykőrösön hunyt el), gyermektelen.
1848. júniusától osztálytitkár a magyar pénzügyminisztériumban. Kossuth júl. 15-én kelt javaslatára aug. 13. felhatalmazást kap egy önkéntes csapat alakítására. "Hunyadi" néven egy gyalogságból és lovasságból álló csapatot szervez (melyből később az 50. Hunyadi honvédzászlóalj és a 13. Hunyadi huszárezred lesz). A Hunyadi csapat parancsnokaként, Perczel Mór alárendeltségében, részt vesz a Jellačić elleni harcokban. Szeptember végén alezredessé nevezik ki. Nov. 30. fegyverbeszerzési céllal külföldre küldik. 1848/1849. fordulóján hasonló feladatot kap. 1849. júl. 9. a Tiszán inneni kerület népfelkelésének szervezésével bízzák meg (ezredesi rangban). Júl. 28.-i kimutatás szerint 700 főnyi gyalogos és 60 főnyi lovas csapatával Szentesen Lenkey Károly ezredes hadosztályához osztják be (Középp-Tiszai hadsereg X. hadtest).
A szabadságharc után emigrál (1850. febr. 25. egy magyar emigráns csoporttal New Yorkba érkezik). 1852. farmer Iowa államban. Arkansas államban halt meg, 1853.
KLÖM XII. 446-447. és XIII. 608., XV. 698., MOL: Hm. Ált. 1848. 5761., Uo.: Aradi nem ikt. ir. 1849. sz. n. (163. cs. fol. 814.), Kertbeny 61., Szalay József 256., Benkó Imre 304-305., Jánossy Dénes II. 797., 799., 963.
