ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FÖLDRAJZI VISZONYAI.
263ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FÖLDRAJZI VISZONYAI.
A „CZUKORSÜVEG” A SZÁDELŐI VÖLGYBEN.
(Saját felvételünk) Kezdőkép
ABAUJ-TORNA vármegye Magyarország északkeleti hegyvidékéhez tartozik és az északi szélesség 48° 51' s a keleti hosszuság 38° 19’ között terül el, Ferrótól számitva. Legszélsőbb határpontjai: északfelé Kassa-Hámor, délfelé Onga, keletre Kis-Bányácska határa, nyugatra pedig a Józsafőtől északnyugatra fekvő Méznatető. A megye legnagyobb hossza északról délre 45 perczet, legnagyobb szélessége nyugatról keletre 1 fokot és 7 perczet tesz.
A vármegye területének nagyságát a legujabb s legszabatosabb kiszámitások 3260.70 kilométerre teszik. Magyarország összes területének 1.20%-át foglalja el. Nagysága az összes (63) megyék közt 44-dik, az északkeleti felföld megyéi között pedig 5-dik helyen áll.
Alakja nagyon szabálytalan, különösen, mióta a volt Torna megye egy részével gyarapodott.
Megye határai.
Meghatározott helyek.
Függőleges tagoltság.
Völgyek.
Hegységek.
Eperjes-tokaji helyláncz.
Magaslatok.
Gömör-szepesi érczhegység.
Magaslatok.
Tornai mészkőhegység.
Völgyek.
Szádelői völgy.
Áji völgy.
Fensíkok.
Vármegye vizrajzi viszonyai.
Források.
Hernád.
Hernád mellékfolyói és a patakok.
Tárcza.
Bódva és mellékfolyói.
Ronyva.
Tavak.
