Gagyi László sírköve.
Gagyi László sírköve.
A régi időkből csak egy régi, jó állapotban levő sirkő maradt fenn, mely a templom szentélyének evangéliumi oldalába van falazva. A czimer rajta sértetlen, legendája olvasható. Anyaga szürke trahit, magassága 2.10, szélessége 1 méter, két felső sarka levágott, legendája: mélyen bevésett unciális és lapidáris betükkel vegyest, részint a kereten, 302részint a sirkőmező alján, a czimer alatt s felett üresen maradt helyeken, vizszintes s rövid függőleges sorokban, következő: „Hic est sepultus, magister Ladislaus, filius magistri Petri de Gadgi, interfectus per Turcos die dominico post festum sancti Jacobi Apostoli in gerra… (egy szó nem olvasható) anno domini MCCCXXXII.” A hibás évszám minusculákkal van – hihetőleg később – a sirkőre vésve. A sirkő képes mezejét egy hármas – egyszerü körívből alkotott baldachin alatt – csekély domborodással faragott czimer tölti be. E czimer: dőlt paizs, tizenegy pólya felett egy bal-haránt pólya. Sisakdisz: növekvő sas, csőrében borostyán koszoru, balszárnyára illesztett koronával. E sirkő kiválóan fontos és érdekes úgy is, mint hazánk egyik régibb czimeres sirköve, melyen a czimer, tekintve annak helyes arányait, a szép háromszög paizsot, a csöbörsisakot, a kecsesen fellebbenő, csokorral összekötött egyszerü takarókat, egy kiváló koracsucsives alkotás, de főképen azért, mert a czimer az ezeréves multu Aba-nemeztség czimerének egyik érdekes változatát tünteti fel.
E községben van Darvas Ferencz nagybirtokos csinos urilaka, mely e század elején azon a helyen épült, melyen a Gagyi-család kastélya állott. A Darvas-család házasság révén jutott Gagy birtokába. A ház a hegyoldalban épült. Előtte 100 hold kiterjedésü, vadregényes völgykatlant elfoglaló park terül el, mely szebbnél-szebb részletekben bővelkedik.
