Húsvéti öntözködés.
Húsvéti öntözködés.
Sokkal inkább uralkodik a húsvéti öntözködés szokása, melynek kevésbbé árthatott az idő múlása. Egyes helyeken mégis megszünt; talán, a mire volt eset, valamely tulságosan józan gondolkozásu lelkész ösztönzésére. Nincs például húsvéti öntözködés Stószon, de ez német város, szünőfélben van Perényben, nincs Alpáron, Szőllős-Ardón, Varbóczon s még néhány helyen. Annál feltünőbb a hiánya, mert olyan helyeken, a hol más ünnepi szokást egyáltalában nem ismernek, a húsvéti öntözködést megtartják rendesen, néhol a legszélesebb kedvvel. Bárczán minden leány 10–10 krajczárt fizet a locsoló legényeknek, a kik előre beszedik e taksát, azután közösen elmulatják. Udvarnokon a leányok hímes tojással viszonozzák a legények öntözködő figyelmét s másnap, azaz húsvét keddjén ők locsolják meg a legényeket, a mikor ezek visszaadják a kapott hímes tojást.
Szádelőn már éjfélkor kezdik meg a legények az öntözködést; nagy sikongatások közt vonszolják elő a még nagyon is pongyolán lévő leányokat, s a sikongatás, öntözködés tart reggelig. Horvátiban hajnalban 3 órakor a kúthoz viszik a leányt s ott öntik nyakon. Makranczon a leányok nem adnak hímes tojást a legénynek, mint az máshol rendesen szokott történni. Jászó-Mindszenten húsvét másnapján a legények ördögmaskarát öltenek s úgy mennek locsolni, s mint Bárczán, itt is 10–10 krajczárt szednek be a leányoktól. Este a leányok koszoruba fonódva, háromszor végig sétálnak a falun s tánczra kerekedvén, megnyitják a tavaszi külső mulatságot.
A pünkösdöt még sok felé megülik, rendesen tánczczal.
