ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE.
463ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ŐSTÖRTÉNETE.
AZT hitték sok ideig, hogy a mai Abauj-Tornavármegye még a honfoglalás idejében is lakatlan rengeteg vot. E véleményt az időközben fölfedezett emlékek megczáfolták, lakóiról azonban, a kiket a tudomány praehistorikus népeknek nevez, még csak szóhagyomány sem maradt fenn, nem azért, mintha történetük nem lett volna, de mert irott emlékek nem szólnak róluk. Hogy ezek mégis itt éltek és Abauj-Tornavármegye hegyes-völgyes talaján hosszu időkig tanyáztak, azt azon kőagyag- és csonteszközök bizonyitják, melyeket hébe-korba vet föl a földből a szántó-vető ekéje, vagy a tudós kutató kapája.
Az ősrégészeti tudomány ugynevezett paleolith lakója, ki a maitól nagyban különböző éghajlati és földrajzi viszonyok közt együtt élt a rég kiveszett mamuttal, barlangi hiénával, barlangi medvével s az északi sarkvidékre vonult rén szarvassal és más, ma már ismeretlen állatokkal, Magyarország területére nem hatolt be. Abauj-Tornavármegyében sincs semmi nyoma s ha nincs is kizárva a lehetősége, alig remélhető, hogy a még kifürkészetlen barlangjaink valamelyikében ilyenre találjon a kutató.
Neolithkor.
Népvándorlás kora.
Földvárak.
Neolithkori ember lakása.
Kőeszközök.
Kultúra nyomai.
Neolithkoriak tápláléka.
Fegyverek.
Edények.
Dobszai földvár.
Hernád-büdi földvár.
Fügedi pogányvár.
F.-vadászi földvár.
Neolith-kori telepek.
Sírok.
Bronzkor.
Leletek.
Letét kincsek. Szórványos leletek.
Felső-dobszai telep.
Lelőhelyek.
Vaskor.
Hallstatti és La Tčne korszak.
Népvándorlás kora. Kassai köztemető.
Népvándorláskori sirok.
Monaji halom. Ősmagyar temetkezés.
