Idegen főkapitányok.
Idegen főkapitányok.
Felső-magyarországi főkapitány, egész 1584-ig Rueber János volt, ki ellen gyakorta emeltek panaszt az országgyülésen és követelték a rendek, hogy magyar kapitány neveztessék ki. Czélt nem értek, mert Rueber után ismét idegen, Nogarola Ferdinánd, addig szatmári várnagy neveztetett ki, sőt 1593-ban, midőn a rendek azt sürgették, hogy ha már nem magyart nevez ki a király, legalább testvérei közül küldje valamelyiket kapitányul, akkor is Teuffenbach Kristófot nevezte ki, akinek a mezőkeresztesi ütközetben történt eleste után 1596-ban a dobosból tábornokká lett olasz Básta Györgyöt nevezte ki kassai kapitánynyá, kit Gonzaga Ferdinánd gróf, majd Belgioso követtek, egész az 1608-iki bécsi békéig.
1593-ban Teuffenbach kassai főkapitány Szinán nagyvezér kszülődéséről vett értesülés folytán a felvidéki vármegyéket Tarczalon tanácskozásra hívta meg. A szeptember 23-án tartott gyülésen Abauj vármegye is résztvett, s megszavazta a sereg élelmezését; de résztvett katonáival Rima-Szombat és Fülek várainak ostromában is, melyeket az 1594-ik év november havában a Teuffenbach főkapitány alatt egyesült Báthory István, Dobó Ferencz, Drugeth István, Forgách Simon, Rákóczy Zsigmond, Andrássy Mátyás és Csetneki Bebek István vezérelte hadcsapatok megvettek, a minek következménye Kékkő, Hajnácskő, Dévény, Somoskő, Buják és Hollókő várainak könnyü szerrel való elfoglalása lett.
Básta György 1595-ben már mint a Miksa főherczeg mellé rendelt fővezér a szolnoki sikertelen táborozás után a hadsereget Kassára vezette vissza, s azt Kassán és Abauj vármegyében helyezte el téli szállásra. A lakosságot a nagy részt idegenekből álló sereg állandóan zsarolta. Hasonló történt a vesztett mezőkeresztesi ütközet után, midőn maga Miksa főherczeg is Kassára menekült, hová Teuffenbach is megérkezett vert hadával 1596-ban.
