Szepsi.
Szepsi.
1449-ben országgyülésileg határozták el Giskra megfékezését, mi végből ellene Székely Tamás vezérlete alatt néhány banderium küldetett; de Giskra Somodi alatt megvervén őt, maga Székely Tamás is elesett. E győzelem után Giskra felépitette Szepsi vagy Moldova várát, mire ugyanezen évben az 1446-iki országgyülés határozatához képest elrendeltetett Szepsinek és Semsei Frank László saczai várának szétrombolása (ez azonban csak később történt meg), hogy ez is esetleg Giskra kezére jutván, ne vethesse meg még erősebben a lábát.
Szepsi a legrégibb időben a király szekereseinek tanyája volt, villa curriferorum Regaliumnak neveztetett, honnan magyarul Zekeres falu volt a neve, lakói nagyobb részben a Géza király idejében betelepült szászokból álltak.
A tatárjárás alatt a falu népe a szomszéd helyekbeli szászokkal a Szepesség hegyes vidékére menekült és Szepes-Olasziban telepedett meg. A tatárok elvonultával visszatértek falujokba, melyet az ő nyelvükön Moldaunak neveztek. A szomszéd magyarok azonban, minthogy a Szepességről jöttek, szepesieknek nevezték őket, s így maradt a községen a Szepesi, majd rövidebben a Szepsi név. 1387-ben Zsigmond király a kapolyaiaknak adja adományképen s itt Szepsi mint királyi falu van emlitve.
Saczát Zsigmond király 1426-ban ajándékozá Semsei Franknak, Szent-Lőrincz, Miszlóka, valamint Pólyi, Enyiczke és Ruszka községekbeli részbirtokokkal, melyek a pólyi Chirke Péter jószágai voltak, de elődei közül Frank szepesi várnagy már 1285-ben Kun Lászlótól kapta adományképen Semsét. Zsigmond király 1397-ben pallosjoggal ajándékozza meg a Semseyeket minden jószágaikra.
