Bajmok.
Bajmok.
Bajmok. A bácsalmási járásban fekszik. Már 1462-ben említtetik faluként, midőn Mátyás király február 16-án az anyjának fényesebb udvartartás czéljából adományozott Csongrád- és Bács-vármegyei falvak és puszták között Bajmok falut is megnevezi, a mely ekkor Csongrád vármegyéhez tartozott. Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet, 1484 november 11-én jószágait végrendeletileg Corvin Jánosra hagyta, a mit Mátyás király is megerősített. Ilyképp bizonyára a fentemlített helységek is Corvin birtokába jutottak. Corvin 1504-ben halt meg, özvegye pedig 1509 január 25-én Brandenburgi György őrgrófhoz ment nőűl, s így más birtokokkal együtt, az említettek is újra urat cseréltek. A csakhamar bekövetkezett török hódoltság alatt a defterekben, 1580–82. években, Novibajmok említtetik huszonegy adózó házzal a szabadkai nahijében. 1590-ben pedig a zombori nahijében volt egy Baimok 16 és Novibajmok 21 házzal. Később, a török korszakban, a falu elpusztúlt, és a hódoltság végével a még ott lakott nehány ember is Szabadkára költözött, magával vivén a pusztának hagyott területre való jogát. Bajmokot, a többi szomszéd pusztával együtt, 1702-ben, s újra 1743-ban és 1779-ben Szabadka város határához csatolták. Egy 1764 június 28-án kelt kir. rendelet a katonaszállítás könnyítése czéljából Szabadkának megparancsolja, hogy két pusztáját telepítse be és pedig Bajmokot és Ludast. 1770-ben kezdték el Bajmokot betelepíteni, a mi csak 1785-ben nyert befejezést. Ipara már ekkor erős fejlődésnek indúlt. Czéhei, így a kovácsok, ácsok, kőmivesek, szűcsök, csizmadiák, szabók, kötélverők, takácsok, asztalosok és szíjgyártók. A róm. kath. plebániát 1770-ben szervezték. Temploma, 1817-ben épűlt, de 1845-ben megújították és 1889-ben berendezték; 1907-ben a régi elé csinos új templomot építettek, a mely egybefügg a régivel s így tágasabbá lett. Kegyura Szabadka város. Az 1900. évi népszámláláskor Bajmokon volt 7588 lélek, 1502 házban. A lakosok anyanyelv szerint magyarok (3599), németek (1980) és bunyeváczok. (1980). Vallásuk, kevés kivétellel, római katholikus. A község határa 18,017 kat. hold. A községnek van vasúti, posta- és távíró-állomása, továbbá három országos vásárja. Legnagyobb birtokosa Szabadka sz. kir. város, a mely már a múlt század elején is földesura volt. Van itt nagy tégla, cserép- és czementáru-gyár, a mely Lichtneckert Józsefé és társaié, mint közkereseti társaságé. A községben van több társasegyesület, így: népkör, kath. kör, nemzeti kör, két olvasókör, asztaltársaság, polgári kaszinó. Van egy virágzó pénzintézete: Első bajmoki takarékpénztár rt.
