Kiskér.
Kiskér.
Kiskér. A kulai járásban van. Kiskér még 1700-ban – az Olber-féle összeírás szerint – puszta; de egy 1702. évi kamarai összeírás már új falunak mondja, tényleg azonban az 1772. évi urbarium Mali, vagy Kiskért Ókér faluhoz csatolt pusztának nevezi. Minthogy e falu határa a lakossághoz arányítva nagy volt, a királyi kamara 1786-ban ide új falu telepítését határozta és pedig németekkel. Az ókéri szerbek e miatt már 1786. április havában kérik a vármegyét, hogy az ő határukba németeket ne engedjen behozni. De azért az új falu még ugyanazon évben, a Reichból jött evang. németekkel, Kiskér néven, a hasonnevű pusztán és a Medincza pusztának egy részén megtelepült. 1787-ben az új telep urbariuma is elkészült. A betelepített németek 198 földmíves gazdából és 17 házas zsellérből állottak, úgy hogy e faluban akkor 215 lakóház volt. 1790-ben a község új úrbéri rnedezés alá kerűlt. 1818-ban építettek ág. ev. templomot. 1848-ig földesura a kir. kincstár volt. A helység határa 4966 kat. hold, ebből 831 hold a községé. Az 1900. évi népszámláláskor volt 3354 lélek, 618 házban. Anyanyelv szerint 78 magyar, 3231 német, 22 kisorosz, 14 tót, stb. Vallás szerint 56 róm. kath., 19 gör. kath., 3241 ág. ev., 34 ref. stb. A község határában a szállásokon és tanyákon mintegy száz lélek él. Van itt gőzmalom és vajgyár. Vasúti állomása és távírója Ókér; a posta helyben van.
