Sajkásgyörgye.
Sajkásgyörgye.
Sajkásgyörgye. A zsablyai járásnak azelőtt Gyurgyevo nevű nagyközsége. A vármegye délkeleti sarkában van Zsablya alatt. Ez azonos a már 1350. évben említett Almásszentgyörgy helységgel, a mely a Futaki család birtoka volt. Később Futaki Dénes leánya útján Irugdi Andráshoz kerűlt; de ennek fiai a helységet 1350-ben Futaki Dénesnek és István nevű fiának visszaadták. 1513-ban a Zsablya mellett lévő Boldogasszonyfalvával együtt valami Gyürken nevű helység van említve, s így nem lehetetlen, hogy eme Gyürken alatt Gyurgyevót kell értenünk. A török defterekben 1570-ben Gyorgyevácz néven fordúl elő a titeli nahijében, négy adózó házzal. A helység azonban talán már a török alatt elpusztúlt s így pusztának maradt 1800-ig. 1799. év nyarán a gróf Széchen temerini uradalmából egy vármegyei okirat szerint 178 szerb család naszádosnak vagy csajkásnak jelentkezett határőri katonai életre és kész volt Paska pusztára áttelepedni. Vaniček (Gesch. der Militärgränze III. 113.) szerint 203 család (1610 lélekkel) jelentkezett e szándékkal: 278 tábori, 128 otthoni foglalkozásra alkalmas és 43 invalidus egyén meg 370 gyermek; tehát 815 férfiu és 795 nő. Miután a földesúrtól elbocsátást nyertek, a telepítés 1800-ban történt Gyurgyevo pusztán. Az új telephez Gyurgyevón kívűl: Biélabara, Ujpaska, Klisza, Vecskerek puszták adattak, a melyeken 6923 hold földet kaptak. Az új telep neve Gyurgyevo lett. Az 1808 decz. 11-én kelt rendeletre Gyurgyevóból és Nádalyból állították fel a hatodik csajkás-századot. A csajkás-kerület 1873-ban polgárosíttatván, a vármegyébe kebeleztetett vissza. A községben egy templom van, a gör. kel., mely 1805-ben épűlt. A róm. kath. egyház Zsablya filialisa. A község határa 11,902 k. hold, ebből a községé 4837 hold. Az 1900. évi népszámláláskor volt: 4465 lélek 801 házban. Anyanyelv szerint 332 magyar, 72 német, 1119 kisorosz, 2939 szerb. Vallás szerint 292 róm. kath., 1116 gör. kath., 2940 gör. kel., 25 ág. ev., 23 ref., 64 izr. A község határa 11,920 kat. hold. Van a községben két pénzintézet. A községtől éjszak felé van egy régi halom, keletre két halom, nyugatra a Csonka-halom. Postája, vasúti és távíróállomása helyben.
