Egyéb mulatozások.
Egyéb mulatozások.
A bunyevácz mulatságokban lényeges tényező a bor. Semmiféle összejövetelük sem gondolható el bor nélkül. A trojanicza ivása tőlük származott át a bácskai vígadókra. A trojanicza abból áll, hogy a gazda három, sokszor öntözőkannányi, pohár bort köszönt vendégeire, rendesen egyik szomszédjára. Az elfogadó, mielőtt kiürítené a három poharat, szintén ráköszönti a társaság valamelyik tagjára. Ha nem venné észre a ráköszöntést, büntetésűl további három pohárral terhelik meg. Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (márcz. 25.), midőn a természet téli álmából felébredvén, a fák nedvvel telnek meg, a bunyeváczok is összejönnek kravatgára, azaz, hogy magukban is szaporítsák a vért (krv: vér). Baján ez a szokás ismeretlen. Bunyevácz lakói Vincze napján rándúlnak ki pinczézni, iszogatni, a mikor szentelt vízzel és borral meglocsolják szőlejük négy sarkát. Azt hiszik, hogyha a pipiske (séva) e napon a kocsikerék csapájában talál innivaló vizet, akkor sok borra lehet kilátás. Kivált ha a mezei munka szünetel, a zene és boros hangú ének éjjel-nappal sohasem szakad meg s bizony megesik, hogy a mikor a német szomszéd már régen munkában fárad, akkor hangzik fel az utczán tambura-szó mellett hazaballagó búnyó ajkán: Szviraj! (Húzd!) Sokan ilyenkor gyakran hétszám járnak szállásról-szállásra, vagy a városban utczáról-utczára a vendégszerető ismerősök, rokonok s barátok házához bort kóstolni. Ha egy helyt elfogyott, a gazdával együtt odébb állnak s a szomszédban pratiznak. E szép hadjáratban kaputosok is járatosak; a magyarok is eltanúlták. A pratizás annyit tesz, mint elkísérés. A társaság legérdemesebb tagját zeneszó mellett hazakísérik, a háza népét felzavarják, bort hozatnak, ételt készíttetnek és a mulatságot, más-más családhoz térvén be azután, folytatják virradatig.
