Vacsora.
Vacsora.
A násznagy bebocsátást kér ezzel a hagyományos szóval: „Becsületes frigyet és ártatlan ágyat! Madár is megleli fészkét, hová kisdedeit rejtse!” Kaput nyitnak s az örömszülők áldással fogadják a fiatalokat. Tóbiás hazatérésének történetét bőven megtárgyalják a násznagyok; aztán, mint Zakheus Jézust, örömmel fogadják a jötteket. Hanem, szól a vőlegény násznagya: „Ha a mi szokásainkat elfogadjátok, akkor örömmel látunk, ámde előre kijelentjük, hogy a mi fehér vizünk keserű, a mi vörös vizünk savanyú”; erre ketten-hárman összefogóznak s körbe forognak. „Elfogadjátok ezt a szokást?” „Elfogadjuk” felel a kiadó. Erre az újabb vendégek a szobába igyekeznek s a küszöbön álló menyasszony sorra csókolja őket; a csóknak pénzváltsága van. A szobában kor szerint asztalhoz telepednek s kezdődik a vacsora. A vőfély először pálinkát hoz, azután a levest, a melyben egy darabban van megfőzve a tyúk, kakas. A tálat a násznagy elé teszi mondókával; régebben a tálba kanalaztak, most már tányérokra szednek. A kakast a násznagy darabolja fel; azelőtt az ujjával, most késsel, villával. Vacsora alatt a násznagyok kisorosz nászdalokat fújnak:
Isten hozott, jó vendégség, – Mért jöttetek, kedves népség, – Mért jöttetek a kertünkbe, – Talán csak nem dézsmát szedni a szőlőnkbe.
Nem jöttünk mi szőlőt szedni, – Csak Juliskát jöttünk nézni, – Hozd ki Jula asztalodat, – Arra terítsd a legszebbik abroszodat.
Ültesd mellé apád, anyád, – Túrót, sót és kenyért is ádj, – Kérdezd, van-e késük hozzá? – „Bizony nincs, mert elvesztettük, – Elevesztettük, míg Julcsánkat megkerestük.”
Nem jöttünk mi szőlőt szedni, – Csak Juliskát jöttünk nézni, – Hozd ki Jula asztalodat, – Arra terítsd a legszebbik abroszodat.
Ültesd mellé apád, anyád, – Túrót, sót és kenyért is ádj, – Kérdezd, van-e késük hozzá? – „Bizony nincs, mert elvesztettük, – Elevesztettük, míg Julcsánkat megkerestük.”
Vacsora után az öregebbek asztalnál maradnak, iddogálnak, a fiatalság meg tánczra kél s reggelig tánczol. Az ifjú pár nem az asztalnál eszik, hanem külön, ketten egy kis asztalnál, egy tálból, tányér nélkül. Éjféltájt a menyasszony főkötőt kap s nemsokára eloson a fiatal pár a padlásra, aludni. A legények meg lent duhajkodnak, igyekeznek a menyegzői zászlót elorozni a nászasszonyoktól. Ha ez sikerűl, az asszonyok váltságot adnak.
