Közhasznú és jótékony egyesületek.
Közhasznú és jótékony egyesületek.
A város közhasznú és jótékonyczélú egyesületeinek sorában első helyen áll a Bajai Katholikus Nőegylet, mely 1837-ig vezetheti vissza tevékenységét. 1885-ben, megújított alapszabályainak értelmében, kettős feladatot igyekszik elérni: az egyik a városi szegényeknek havi segélyezése, beleértve a szegény óvóköteles gyermekek téli felruházását, a másik a kisdedóvók és menházak fenntartása. A Bajai Kath. Nőegylet most két kisdedóvót és három menházat tart fönn, azonfelűl két városi gyermekmenház fölött is ő gyakorolja a felügyeleti jogot. Mostani elnöke dr. Koller Imréné. Törzstőkéje, a tagdíjakat leszámítva, 30.000 kor., azonfelűl van 8000 kor. értékű ingatlana.
A jótékonyságban nemes versenyre kél vele az 1852-ben alakúlt Izraelita Nőegylet szintén 30.000 koronát meghaladó vagyonnal. Elnöke özv. Rosenberg Mórné. Az egyesület a szegények segélyezésén és felruházásán kívűl szegénysorsú hajadonok kiházítására is adakozik.
Igen életrevaló humanitárius egyesület a „Bajai Jótékonyczélú Leányegyesület”, mely 1896-ban alakúlt és nemes feladatúl tűzte ki, a szegény iskolásgyermekek népkonyhájának fölállítását. Tagjai személyesen ügyelnek fel a 60–65 gyermek étkezésénél. Az egyesület egyébként a téli hónapokban felolvasásokkal, zene- és énekszámokkal fűszerezett teazsúrokat szokott rendezni, melyeknek nagy a vonzó erejük a közönségre. Mostani elnöke Pollák Rózsika.
A József kir. Herczeg Szanatórium-egyesületnek, a Vöröskereszt-Egyesületnek, az Oltáregyesületnek szintén van egy-egy fiókja Baján; élükön áll a Kath. Nőegylet buzgó és tevékeny elnöke, dr. Koller Imréné.
Az izr. hitközség kebelében emberemlékezet óta virágzik a „Chevra Kadischa” nevű szentegylet; 1888 óta van „szegény iskolás gyermekeket segélyző egyesület” is. 1893 óta van külön betegsegélyző-pénztára a kereskedő-ifjaknak.
A Tanoncz-otthon a kereskedő- és iparos-inasokat gyűjti össze vasárnaponként, hasznos szellemi foglalkozásra. Vezetője Vágó Rezső igazgató.
A Szabadkai állami Gyermekmenhelyek bajai telepén 263 lelencz nyer ápolást és nevelést csecsemő korától 14 éves koráig. A telep ügyeit 12 férfi- és 12 nőtagból álló telepbizottság intézi, melynek élén Drescher Gyula polgári isk. tanár áll.
Az állatvédelem ügyét az Országos Állatvédő-Egyesület bajai fiókja szolgálja, vándorelőadásokkal, népszerű füzetek osztogatásával, etető házikók fölállításával.
Az 1889-ben alakúlt „Bajai Gyümölcsészeti Egyesület”-nek czélja a gyümölcsfák nevelése, az ingyenes vagy olcsó fák kiosztásával a város és vidék 306gazdasági haladásának előmozdítása. Az egyesületnek azonfelűl kiterjedt rózsatelepe is van, melyből külföldre is exportál. Van még egy „gyümölcsértékesítő központ”-ja is, melynek rendeltetése, hogy a vidék gyümölcstermését a külföldi piaczokra szállítsa s ott értékesítse. Elnöke Kilbinger Ferencz ny. tiszttartó.
1803-ban alakúlt a „Bajai Czéllövész-Egyesület”, melyről a Lőkertnél már megemlékeztünk.
Végűl megemlítjük az 1908-ban teljesen újjászervezett Sportegyesületet, mely Móder Géza dr. városi tanácsos elnöklete alatt a sport minden ágát műveli, tanfolyamokat rendez, versenyeken vesz részt és az egyesületet rövidesen Baja város társadalmi életének egyik nevezetes tényezőjévé avatta.
