Gazdasági és kulturális élet.
Gazdasági és kulturális élet.
A város lakosságának erőteljes gazdasági és ipari élete van, a mely még szebben fog virágozni az új szervezet áldásos hatása alatt.
Van a városban két takarékpénztár, egy népbank, gazdák kölcsönös biztosító szövetkezete, három keresztény fogyasztási szövetkezet, gazdasági egylet, tanító-egylet, műkedvelő-társulat, a mely 1844-ben alakúlt. Van polgári dalkör; keresztény és izr. nőegylet; fiókja van az országos vöröskereszt-egyletnek; kaszinó, katholikus kör, polgári kör, iparos-kör, függetlenségi kör, vadász-egylet szolgál a közönség szellemi szükségleteinek kielégítésére. Van három temetkezési egylet, két munkás szakegylet, a szanatórium-egyletnek fiókja, s egy önkéntes tűzoltóegyesület, amely 20 év óta áll fönn és kitűnő fölszereléssel rendelkezik.
Megemlítést érdemel a Jézus szent szíve-szobor, a mely Kolozsvári Szeszák Ferencz művészi alkotása és Bata István Sándor földbirtokos állíttatta föl 16,000 kor. költséggel.
Nagyobb iparvállalatok: Mikó Vilmos és fiai gőzfűrészgyára, Fehér János és Törteli János gőzfűrész és őrlőmalmai, s a Gőztéglagyár r. t., a mely 1908-ban kezdette meg űzemét, s gyártmányai nagy keresletnek örvendenek.
Magyarkanizsán az 1900. évi népszámláláskor volt 16,532 lélek 3124 házban. Anyanyelv szerint 16,057 magyar, 67 német, 398 szerb, stb. Vallás szerint 15,570 róm. kath., 483 gör. kel., 24 gör. kath., 28 ág. ev., 33 ref., 375 izr. A község határa 35,820 kat. hold. A városnak közvagyonából mintegy 700,000 korona évi jövedelme van, a melyből az összes közigazgatási s tanügyi kiadásokat fedezi.
