A vármegye altalaja.
A vármegye altalaja.
A felszíni viszonyok e rövid vázlata után vessünk most már egy pillantást az altalaj rétegeibe. Arra a kérdésre, hogy minő geológiai rétegek szerepelnek a vármegye altalajának felépítésében, a feleletet a területén fúrt ártézi kútak szolgáltatta szelvények alapján adhatjuk meg. E szelvényeket Halaváts Gyula dolgozta fel és több gondos munkájában bocsátotta közre.20) Ezek nyomán fogjuk mi is megismerni a vármegye altalaját. E czélból kapcsolatba kell hoznunk a Zomborban és Szabadkán fúrt ártézi kútak profiljait. Az e helyeken megejtett fúrások alkalmával elért legnagyobb mélység 600 m, a melynek mentén „agyag, homokos agyag, agyagos homok és többé-kevésbbé durva homok rétegeire akadtak”, a melyek az alább felsorolt geológiai korszakokban következőképen szerepelnek:
1. Alluvium (jelenkor): képződményei Zomborban 15.21 m, Szabadkán 2.20 m vastagságban mutatkoztak. Szabadkán a képződmény futóhomokból, a többieknél pedig a Duna és Tisza árterének üledékéből alakúlt.
2. Diluvium. Üledékei a fentiek alatt következnek és nagyobbára agyagos homok, illetőleg tiszta homokrétegből állanak. Hogy milyen mélységig terjednek e kornak képződményei, nem állapítható meg teljes pontossággal. Halaváts ezt a határt Zomborban 15.10–32.5 m, Szabadkán 2.20–96.4 m között vonja meg. A fúrások folyamán meggyőződtek arról, hogy e képződmények egyes rétegei kiékűlnek. Ez a jelenség a mellett tesz bizonyságot, hogy a folyórendszer a diluviumban az Alföldnek már e területre eső részén is ki lehetett fejlődve s „ezek a rétegek ártéri üledékek, melyek az itteni mocsarakban leülepedtek”.
3. Levantei kor. Rétegei, melyeknek gyakorlati fontossága abban áll, hogy belőlük kapják az ártézi kútak vizüket, vastag homoklerakodások alakjában tűnnek elénk. Vastagodásukból és fekvésükből arra következtethetünk, hogy az Alföld egész medenczéjét betöltött édesvizű tóban rakódtak le. Halaváts, észleletei alapján, arra a meggyőződésre jut, hogy a levantei kor üledékeinek felső határa, az Alföld közepe felé lejtő sík. A levantei rétegek alsó határa Szabadkán 275.70 m, Zomborban 149.50 m mélységben van, hol érintkeznek a
4. pontusi rétegekkel. Ezek agyagrétegek, melyek keletkezésének korára nézve Halaváts nem nyilatkozik határozottan, mert biztos támasz, mint példáúl foszilis állat vagy növénymaradványok csak nagyon gyéren találhatók bennök.
