Vetési növények.
Vetési növények.
A ki a kalásztengert nem felületesen szemléli, az legott meggyőződhetik róla, hogy abban is pezsgő élet honol. A középkötöttségű televényben dús termőtalaj vetéseinek növényzete, csekély eltéréssel, az egész vármegyében csaknem mindenütt azonos. Már márczius havában a búzaföldeket a: Holosteum umbellatum, a haloványkék virágú Veronica hederifolia, a sötétkék virágú V. triphyllos és a Draba verna (Daravirág) töméntelen sokasága lepi el. Midőn a vetés már felkapott, rendre előkerűlnek benne az: Ornithogalum Boucheanum (Zöldcsíkos madártej) csoportosan, a vetésből kiemelkedő Orn. pyramidale pedig szálanként; majd az Ördögbocskor két fajtája, a Caucalis daucoides és C. muricata bosszantja a szemlélőt; az igen szép lilaszínű és fűzéres virágú szarkaláb, Delphinium orientale pedig, mely főleg a tiszavidéki vetések jellemző növénye, valósággal gyönyörködteti a természetbúvárt. Majd a poloskaszagú, fehérernyős virágú Bifora radians nagy csoportjai tünnek fel, különösen a mesgyéken és a kiritkúlt vetésekben. Itt-ott a Neslia paniculata aranysárga virágai is föl-föltünedeznek különösen az becsei szállási vetések között. A vetések szélén sokszor látható a Turgenia latifolia, a Tordylium maximum-mal együtt. A vadhagymák közűl a Tiszavidéken csakis az Allium atropurpureum (bíborhagyma) található, más vidékeken azonban egyéb Alliumok is, így az A. rotundum, A. Ampeloprasum, stb. szintén fellelhetők. Jellemző vetési növények még: az Euphorbia segetalis (Vetési kutyatej), Conringia orientalis (vad borsó), Bupleurum rotundifolium különösen a Tiszavidéken, a többnyire fehér virágú Papaver dubium, a bíborvirágú és durva sertéstokú Papaver hybridum főleg az óbecsei határban. Továbbá a Myagrum perfoliatum, Saponaria Vaccaria, Fumaria Vaillantii (Füstike), Ranunculus arvensis, az Adonisok, a gyönyörű azúrkék virágú Anchusa Gmelini és a Melampyrum barbatum (Csormolya) vonják magukra a figyelmet. Szalatornya-pusztán a nálunk ritka Bunias orientalis-t szintén többször látta e sorok írója, a kukoriczásokat a görögdinnyelevelű Hibiscus ternatus ezrei lepik el; a szállási vetések szélén a Glaucium corniculatum (szarumák, Óbecsén tyúkpipacs a neve) meresztgeti hosszú terméseit s a tiszavidéki zabvetésekből a Carduus hamulosus sohasem hiányzik, a melynek kiemelkedő bíborvirágait a violaszínű Szarkalábéval együtt, örömest keresik fel a Pieris crataegi (Galagonya özöndék) lepkéi, éjjeli szállás gyanánt. Végűl szórványosan a Lolium temulentum (Szédítő vadócz) s a homoki vetések között a Spergula arvensis (Csibehúr) is előfordúl.
