Polgáriasítás.
Polgáriasítás.
Ezek után a bécsi katonai kormány kénytelen volt belemenni a polgáriasítás megkezdésébe. 1746 július 17-én értesíti a m. kir. helytartó-tanács a vármegyét arról a legfelsőbb elhatározásáról, hogy a Péterváradi sáncz a polgári hatóságnak át fog adatni. Természetesen fenntartja e mellett a katonai hatóságoknak megfelelő kárpótlásra való jogigényét. A granicsároknak szabad választást enged a kormány, hogy a polgári életbe lépjenek, vagy tovább is a katonaság kötelekében megmaradjanak, mely utóbbi esetben más zászlóaljakba fognak beosztatni. A polgári állásba átlépni óhajtó lakosok a fentidézett rendelet értelmében haladéktalanúl összeírandók. Miután a rendeletet a június 25-én tartott vármegyei közgyűlés tudomásúl vette, azonnal megindúltak az előmunkálatok. Ebből a czélból aug. 11–13-án Engelshofen a granicsárokat egyenkint felszólította, hogy nyilatkozzanak: vajjon akarnak-e a polgári állapotba átlépni és mint ilyenek kamarai alatvalókká lenni, vagy továbbra is a katonai életet választják? Engelshofen felszólítására összesen 149 granicsár jelentette ki azt a szándékát, hogy kamarai alattvaló óhajt lenni. Ezekkel egyidejűleg kihallgatták azokat a granicsárokat is, kik a katonai szolgálatban továbbra is meg akartak maradni. Az újvidéki főkapitányság granicsárjai közűl 224-en akartak továbbra is katonák maradni. Ezeket a Szerémségbe helyezték át.
