Vármegyei ügyek.
Vármegyei ügyek.
Ugyanekkor készítették el a vármegyei tisztviselők nyugdíjalapjának tervezetét, a mely később életbe is lépett.
Részt vett a vármegye Tisza Kálmán miniszterelnöknek tíz éves minisztersége jubileumán.
A deczemberi közgyűlés kínos ügye a Szeged vármegye kérdése volt. Bács-Bodrog vármegyének az a része, a melyet Szegedhez akartak csatolni, épen az egyetlen tiszta magyar része volt s így rendkívül súlyos csapás lett volna reá. Tiltakozott is ellene. Ez a tiszaparti vasút ügye kapcsán merült fel, a melyet a miniszter úgy akart megoldani, hogy az Szegedre nézve legyen elsősorban kedvező. A közgyűlésen erős vita volt, a melyben az állandó választmány javaslata győzött, e szerint újra megkérdik a vasútmenti községeket, hogy az új vasúti terv keresztülvitele esetén is hajlandók-e ajánlataikat megtartani.
Az 1886 márczius 5-iki közgyűlésen alakult meg végleg a vármegyei tisztviselők nyugdíjintézménye. Május 4-én Pauler Tivadart, az elhúnyt volt igazságügyi minisztert részvéttel gyászolták s a május 5-iki közgyűlés részvétirattal kereste föl családját. A folyóügyek közül a járásosztás volt nevezetesebb. Szeptember 16-án az időközben elhúnyt Zákó Péter árvaszéki elnök helyére rendkívüli lelkesedéssel Mihályi János vármegyei főügyészt választották meg, az ő 271helyére főügyészszé pedig Schlagetter Gyulát. Október 28-án a vármegye egyházaiban ünnep volt Simor János herczegprímás ötvenéves papi jubileuma alkalmából.
Novemberben megkezdették a képviselők beszámoló beszédeiket az egyes kerületekben. A téli közgyűlésre készült el a községi rendőrség szervezéséről szóló szabályrendelet, a mely hivatva volt a közbiztonsági állapotokat véglegesen rendezni. Különben az utóbbi években, a csendőrség szervezése óta, már korántsem volt annyi panasz e tekintetben, mint addig.
