A bácsi és bodrogi várszerkezet.
A bácsi és bodrogi várszerkezet.
Az egyik vár Bodrog, a Dunától nem messze, Bezdán alatt, a mai Monostorszeg közelében állott; a másik Bács, ettől lejjebb, nem messze az ország akkori határához, a Mosztonga-ér partján épült, s az új királyság déli előőrseként, az előbbinél nagyobb jelentőségre emelkedett.
A várszerkezet alapeszméje a földesúri viszony volt, egyfelől a királyi vár, másfelől a szolgálmányosok között. A várszerkezet feje a várispán. Alatta állottak az összes várnépek, a várszolgák, valamint a szolgálmányosok is. A várnépeket ő vezette a hadba. A várjobbágyokon kívül, a kik elsősorban fegyveres szolgálatra voltak kötelezve, még más szolgálmányosokat is találunk a királyi várbirtokokon. Így egy 1173–1196. év között kiadott oklevélben a bácsi vár halászai cmlíttetnek, a kik külön helységben éltek. (Wenzel XI. 61.) A királyi jószágokon élő udvarnokok emlékét a mai Szond vidékén fennállott Udvarnok nevű helység őrizte meg, mely szintén a bácsi várszerkezethez tartozott. Erről egy 1206-ban kelt oklevélben van szó.
Mind a bodrogi, mind a bácsi várszerkezetet kétségkívül Szent István király alapította; okleveles adataink azonban csak 1074-ből, illetőleg 1135-ből vannak felőlük. 1074-ban szerepel ugyanis Vid ispán, a ki a bácsi zászlóalj élén résztvett a mogyoródi csatában. Az első bodrogi ispánnak, Lambertnek a nevével csak 1135-ben találkozunk.
36A várbirtokokról csak a későbbi időből maradtak fenn okleveles adatok. Így a bácsi várjavakról csak III. Béla királynak 1173–1196 között kelt okleveléből nyerünk némi értesülést, míg a bodrogi várjószágok felől csak egy 1237-ban kelt oklevél emlékezik meg első ízben. A bodrogi, de még inkább a bácsi várjavak kijelölését megnehezítette az, hogy e tájon már számos nemzetségi birtok volt és e miatt a várnépek kénytelenek voltak idővel messzebb vidékre költözni; így azután a mai Újvidék környékén, sőt még a Duna jobb partján, a mai Baranya vármegyében is találunk bodrogi várföldeket.
