5. A vármegye szerepe az 1848–49-iki önvédelmi harczban.
5. A vármegye szerepe az 1848–49-iki önvédelmi harczban.
Az 1847 nov. 7-ére egybehívott országgyűlésen az ügyek menete lassan haladt előre. A szabadelvű párt immár hónapok óta folytatta harczát a kormány ellen. Az alsó táblán ép a nemzeti sérelmek fölött folyt a vita. Kossuth Lajos heves harczot vívott a kormány és a kormányt támogató konzervativek ellen, midőn az 1848 február végén Párizsban kitört forradalom híre új erőt adott a már-már csüggedő ellenzéknek.
Február végén a franczia fővárosban, a forradalom főfészkében nyugtalanság tapasztalható. Lajos Fülöp, az előbb népszerű polgárkirály, lemond a trónról. A forrongás tovább terjed Európában. A hű császárváros népe is forrong és a forrongás immár elérkezik hazánk küszöbéig.
A mácziusi napok.
A szerbek kívánságai.
Szerb zavargások.
A karlóczai szerb gyűlés.
A kormány intézkedései.
A vármegye védekezése.
Képviselőválasztások.
A szerb forrongás terjedése.
A szenttamási ütközet.
A földvári csata.
Uj kir. biztos kiküldése.
Apróbb csatározások.
Szenttamás újabb ostroma.
Szenttamás harmadik ostroma.
A kudarcz után.
Mayerhofer megbízatása.
Szerb vereségek.
Az önvédelmi harcz.
I. Ferencz József.
Zavarok Bácskában.
Szerbek támadásai.
A zentai vérengzés.
Zombor elfoglalása.
Szerb vajdaság.
Általános népfölkelés.
A kaponyai győzelem.
Bácska fölszabadítása.
Szenttamás bevétele.
Diadalmas előnyomulás.
A közigazgatás visszaállítása.
Magyarország függetlenítése.
Jellasich szereplése.
A szabadságharcz vége Bácskában.
Pétervárad föladása.
