Borovszky Samu.
Borovszky Samu.
Borovszky Samu, bölcsészetdoktor, a M. Tud. Akadémia levelező-tagja s irodaigazgatója, a M. Történelmi Társulat titkára s „Századok” czímű folyóiratának szerkesztője, szül. 1860 október 25-én, Bácsordason, hol atyja, B. Pál, abban az időben mérnökösködött. Középiskoláit Nagyszalontán és Békésen végezvén, 1875-ben a fővárosba jött s itt tett érettségi vizsgálatot az ev. ref. főgimnáziumban. Már itt mint az ifjúsági önképzőkör elnöke, feltünt szépirodalmi és történelmi dolgozataival, melyekkel többízben pályadíjakat nyert. A budapesti egyetemen, hol ő felsége adományából a Ferencz József-Erzsébet aranyösztöndíjat élvezte, a bölcsészeti szakra iratkozott be s 1883-ban tanári, majd doktori oklevelet szerzett. Kedves tanítványa volt Salamon Ferencznek, Gyulai Pálnak s ez utóbbi ajánlatára jutott be még egyetemi hallgató korában a M. Tud. Akadémia szolgálatába. Lukács Móricznak, a Kisfaludy-Társaság elnökének s gróf Lónyay Menyhért akad. elnöknek, halálukig, magántitkára volt. Résztvett 1889-ben a Magyar Néprajzi Társaság megalapításában, melynek azóta választmányi tagja. Igazgatóválasztmányi tagja ezenkívül a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társulatnak is. 1899-ben választotta meg a M. Tud. Akadémia levelező-tagjául. Ennek kebelében tagja egyszersmind a Történelmi bizottságnak. 1896-tól szerkesztője a „Magyarország Vármegyéi és Városai” czímű monografiának, 1905 óta pedig annak főszerkesztője.
Munkái: A dákok. Ethnografiai tanulmány (doktori dolgozat.) Budapest, 1883. – A honfoglalás története. A művelt közönség számára, Budapest, 1894. – Csanád vármegye története 1715-ig. Két kötet. Budapest, 1896–97. – Tiszántúli ev. ref. papok. 1597–1679. Budapest, 1898. – Debreczeni írók és tanárok. 1583–1700. Budapest, 1898. – A népvándorlás kora. (a Nagy Képes Világtörténet IV. kötete). Budapest, 1899. – Karácsonyi Jánossal együtt: Az időrendbe szedett váradi regestrum betűhív és tudományos kiadása. Budapest, 1904. – A nagylaki iradalom története. Székfoglaló értekezés. (Az Akadémia történettud. Értekezései közt. XVIII. köt., 10. sz.), Budapest, 1900. Szendrő vára. (Akad. tört. Értek. XXII. 2.) Budapest, 1908. – Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelen korig. I. kötet: A vármegye általános története a szatmári békéig. Budapest, 1909. Ezeken kívül, 1878 óta, számos nagyobb történeti tanulmány jelent meg tőle: a Századokban, Ethnographiában, Ungarische Revueben, a Történelmi Tárban, Turulban, Archaeologiai Értesítőben, Irodalomtörténeti Közleményekben, Budapesti Szemlében, Egyetemes Philologiai Közlönyben, Hadtörténelmi Közleményekben, Protestáns Szemlében, Nyelvtudományi Közleményekben stb. és különböző hírlapokban.
