Közlekedésügy.
Közlekedésügy.
A vármegye közlekedésügye egy régóta várt s eredményében ma még eléggé meg sem becsülhető, nagyfontosságú mozzanattal nyert újabb lendületet. 1887 szeptember 15-én nyilt meg a csata–lévai vasútvonal és e hó 18-án adatott át a közforgalomnak.
Fölötte érdekes az az ajánlat, melyet a szab. osztrák-magyar államvasúttársaság Bars vármegyének – a társaság magyarországi vasútvonalának valamelyik pontjából kiágazólag, a Zsitvavölgyben Verebélyen át Aranyos-Marótig vezetendő kesekenyvágányú helyi érdekű vasút kiépítése iránt – tett. A bemutatott szerződés-tervezet szerint: a vasúttársaság a helyi érdekű vasút nyomvezetésének, valamint a vasút állomásai számának és elhelyezése módjának tekintetében teljesen szabad rendelkezési joggal bír. Bars vármegye kötelezi magát 10 év alatt a vasút-társaságnak évenként 15,000 forintnyi üzemköltség-segélyt fizetni, úgy hogy az említett helyi érdekű vasút üzemének megnyitásától közvetetlenül számított tíz év leteltével, az egész, összesen 150,000 forint üzemköltség-segély a társaságnál befizetve legyen. E famózus ajánlatba a közgyűlés azonban nem ugrott bele, hanem azt udvariasan bár, de öntudatosan elhárította magától. Örömmel üdvözli az ajánlatot, mivel azonban az meg nem szabja azt az időhatárt, melyen belül a vaspályavonal kiépítendő lesz, mivel a vármegye közönsége és az érdekeltség egy előtte teljesen ismeretlen időhatározás beálltáig az általa elvállalat kötelezettség viselésének függőségében nem maradhat, kijelenti, hogy az általa viselendő áldozatok meghozatalának kezdő időpontját, mai naptól számítandó 3 év tartamához köti. Ezenfelül kívánja, hogy a tervezett vonal akként vezettessék, hogy a verebélyi járásnak Nagy-Mánya alatt elterülő alsó vidéke a Zsitva-folyó balpartján vaspálya-állomást nyerjen.*
1889 márczius 28-án 23. sz. Kgy. h.
