Szarvasharmatenyésztés.
Szarvasharmatenyésztés.
A szarvasmarha-tenyésztés az utóbbi évtizedekben alakult át a fehér marha keresztezése következtében, a melyet a déli részeken sok ideig előszeretettel látott a magyar lakosság. A fehér marhának létföltétele azonban, a tág legelőterek feltörése következtében, teljesen megszünt és a marha most már úgy eltarkult, hogy csak itt-ott lehet még fölismerni valamelyes podóliai jelleget. Arra, hogy egyöntetű tenyésztés legyen és a tenyész-kerületi megszabás szerint vörös-tarka jelleg váljék állandóvá, csak az újabb időben került a sor, a mikor is a kormány s a gazdasági egyesület vállvetve működtek közre a czélnak megfelelő apa-állatok beszerzése végett. Az eredmény kezd is már mutatkozni s a barsmegyei gazdasági egyesület által évenként a megye más és más pontján rendezett állatkiállítások, a kerületi állattenyésztési felügyelők működése, a járási bizottságok ellenőrzése megtermik gyümölcsüket és haladást lehet jelezni. A megye felső része már régi időktől a riskamarhát tenyésztette s ott az átmenet a piros-tarkákra gyorsabb tempóban megy végbe. A további feladat ezt a népies tenyésztést odafejleszteni, 237hogy igazán számottevő és a kisgazdák jövedelmének egyik főforrássa legyen. Mostanában tették meg a földmívelési miniszterium szakközegei a megyei gazdasági egyesület közreműködésével a kezdeményező lépést arra, hogy falusi vajszövetkezetek és Léván külön vajközpont jöjjenek létre, a mely központ a megalkotandó falusi szövetkezetekre támaszkodva, a vajtermelést inaugurálja. Ez örvendetes fejlődési mozzanat, a mely a kisgazdák marhatenyésztésének nagy jelentőségét kézzelfoghatólag fogja bizonyítani. A kisgazdáknak a marhanevelés volt eddig egyik tekintélyes bevételi forrásuk. A közép- és nagybirtokosok ugyanis leginkább a marhahízlalással foglalkoznak és óriási szükségletük van ily anyagra. A czukorrépa-termeléssel kapcsolatosan, de ettől önállólag is fejlődött a közép- és nagybirtokokon és azok bérletein a hízlalás, a mely a gazdaságban munkamegosztásra vezetett. A kisgazdák tenyésztik a hízlalandó anyagot s a nagy- és középbirtok megveszi, hogy kihízlalva Bécsnek és a külföldnek eladja.
„NIELSON” 20-ÉVES TELIVÉR NORFOLKI KANCZA ÉS 1 1/4 ÉVES CSIKAJA, „KAMERAD” ANGOL TELIVÉR MÉNTŐL, A ZSELIZI URADALOMBAN.
Saját felvételünk
