A Ludány nemzetség.
A Ludány nemzetség.
A Ludány nemzetség Turócz, illetőleg Nyitra vármegyéből származik. II. Endre a nemzetség egyik sarjának Bohmának több nyitramegyei helységet adott kárpótlásul, egyes turóczmegyei birtokokért, mely adományt IV. Béla 1246-ban megerősítvén, a nemzetségnek több új birtokot adományozott. A nemzetség egyik sarja: Szoboszló, a ludányi földön telepedett le, fia Péter 1280-ban IV. Lászlótól a Kend nevű elnéptelenült nyitrai várföldet nyerte adományul. Péter Emőkéről írja a nevét, a hol még 1295-ben is lakott. 1290-ben a bányai vár egyik katonájától két eke földet vett, a mely adás-vevési szerződésnek eredetije Bars vármegye levéltárában őriztetik. Péter a XIII. század végén Csák Máté szolgálatában állott. Fiától: Szobonyától vette eredetét a Szobonya család. Őse: Szoboszló (1218) fia Péter (1278–1297), ennek fia Szobonya (1323–1335) a család őse. Fiai János (1342) és László (1352), a kiktől a család tovább származik. (Karácsonyi Ján. i. m. II. 4.)
A Ludány nb. Szobonyák törzse Péter fia Szobonya, kinek fia László, 1352-ben saskői várnagy, 1365-től pozsonyi főispán. Fia Miklós 1401-ben Bars vármegye főispánja és nagyendrédi birtokos. Utódai a vármegyében nagyon elszaporodtak és közülök a XVI. században Miklós és Pál a vármegye alispánjai voltak.
