A város czímere.
A város czímere.
Körmöcz, mikor Róbert Károly idejében szabad királyi várossá lett, szép czímer birtokába jutott, a mely az idők folyamában, többféle átalakuláson ment keresztül.
Mostani czímerében Alexandriai Szent Katalin méltóságos álló alakja látható, fején korona, jobb kezében pálmaág és bal kezében élével a földre támasztva, pajzs van, a pajzs vízszintesen két mezőre (azaz részre) oszlik, a felső mezőben Szt.-Katalin törött kerekét* s fölötte „C” betüt (t. i. Körmöcz latin nevének első betüjét) és az alsó mezőben Magyarországnak az Anjou-korból való czímerét (azaz jobbról a négy folyamot és balról a liliomokat) láthatni.
Alexandriai Szt.-Katalint rendesen koronával ábrázolják, mert előkelő származású volt; törött kerékkel, mert a legenda szerint, mikor a pogányok Maxentius római császár idejében, 307 körül, (mivel nem akarta megtagadni a ker. hitet,) kerékbe akarták törni, a kerék, imádságára, ketté tört; és vagy karddal, mert – miután megkínozták – fejét vették, vagy pálmaággal, a győzedelem jelével, mert lelkileg győzedelmet vett üldözőin. Tisztelete a nyugati egyházban a keresztes hadjáratok idejében terjedt el. Irodalmunkban is akadt, a ki magyar nyelven, versekben megírta legendáját. Közli, becses magyarázatokkal, Szilády, Régi Magy. Költők Tára, I. k.
