A város régi bányászata.
A város régi bányászata.
Hogy Körmöczbánya ebben a korban már tekintélyes község volt, nemcsak egykorú épületei mutatják, hanem az akkori oklevelek is. A bányászatot már többé nem a mostani város területén, hanem az északnyugat felé fekvő hegységben folytatták és a XIV. század második felében már oly mélyre hatoltak, hogy az első altárnát kénytelenek voltak megnyitni.
A bánya-malmok egy része Alsó-Turcsek határában volt elhelyezve mindaddig, míg Körmöczbánya a Vág medréhez tartozó túróczi patakot a vízválasztón át ide vezette, a melylyel, – tekintve az akkori mérnöki eszközök tökéletlenségét – a XIV. században valódi technikai csodát végzett.
KÖRMÖCZ. – POLGÁROK SERLEGE.
Márton Jakab rajza.
Ekkor élte aranykorát a körmöczi bányászat. Az ezzel együtt járó jólét és az a körülmény, hogy a város a királyi kamara székhelye is volt, annyira emelték tekintélyét, hogy az alsómagyarországi bányavárosok között vezérszerepet vitt. A királyok pártolták és új meg új szabadalmakkal és kiváltságokkal ruházták fel, viszont azonban a város is kedvében járt a királynak, több izben kölcsönökkel is segítette, különösen Zsigmond királyt, ki előbb a bánya jövedelmeit, 1429-ben pedig a mostani Kúnosvágása, Jánosrét, 111Felső-Tóti és Sváb nevű községeket adta zálogba a városnak örök jogon.
Azt a két mérföldnyi lakatlan területet, a melyet Róbert Károlytól kaptak, sokáig nem is ismerték, csak mikor a XV. század elején el akarták foglalni, vették észre, hogy már mások megelőzték őket, mert a nagymutnai urak a mostani Szklenó községet, a háji urak pedig Felső-Stubnyát helyezték el ott és német gyarmatosokkal telepítették be. Körmöczbánya azonban erőszakkal foglalta vissza Szklenót és a nagy-mutnai urak, a kik az épen Körmöczbányán biráskodó Zsigmond király előtt 1404-ben e miatt panaszt tettek, az elfoglalt körmöczi birtoktól eltiltattak. Szklenó és Felső-Stubnya alkotta tehát a város későbbi uradalmának a magvát.
KÖRMÖCZ. – AZ 1441-IKI BRONZÁGYÚ.
Márton Jakab rajza
