Berek-Böszörmény.
Berek-Böszörmény.
Berek-Böszörmény, a Sárrét szélén, az alföldi síkságon fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 647, lakosaié pedig 3338. Az egyes hitfelekezetek között az ev. ref. vallásuak vannak a legtöbben. Hajdan a vidék egyik legnagyobb községe volt és 1396-ban a körösszegi vár tartozékát tette. A mai református templom helyén állott ősi egyháza, mely már az 1332–37-iki pápai tizedjegyzékben szerepel. Hajdan Nagy- és Berek-Böszörmény ikerközségek, sőt hagyomány szerint az itteni u. n. Vernyike dülőn állott volna Vernyike-Böszörmény község is. 1421-ben Berek-Böszörmény csak mint falu, Nagy-Böszörmény pedig mint város említtetik, míg az 1554-iki adólajstrom külön Nagy-Böszörmény és Bereg helységeket említ. Az 1520. évi vám-összeírásban Böszörmény néven, mint vámszedő hely szerepel, a mikor is a Csáky-család volt a földesura. Hajdan vásáros hely is volt és a mult század elején serfőzővel bírt. A községhez tartozó régi temető-domb, a a Korhánydomb és a Budai halom elnevezések bizonyos jelentőséggel látszanak bírni. A határban vonúl át az u. n. ördögárok is. A községben levő ev. ref. templom 1678-ban épült és 1783-ban átalakíttatott. Az izraelitáknak zsinagógájuk van itt. Van a községben csinos úrilak is, melyet a XVIII. század végén a gróf Csáky család építtetett.
