Mező-Keresztes.
Mező-Keresztes.
Mező-Keresztes, az alföldi síkságon, a nagyvárad–püspökladányi vasútvonal mentén fekvő nagyközség, a hasonnevű járás székhelye, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 591, lakosaié pedig 3276. Van postája, távírója és vasúti állomása. E község a XIII. században Fancsal néven szerepelt és ekkor egy része a nagyváradi székes káptalané volt. A XIV. század vége óta a nagyváradi püspöké. Rajta kívül még Fekete Sándornak is van itt nagyobb birtoka. A községben levő ev. ref. templomot a XVII. században építették, a róm. katholikust 1857-ben. Az izraelitáknak is van itt imaházuk. A községben két gőzmalom van, a lakosok pedig két olvasó kört tartanak fenn. Ide tartoznak Boglyucz, Pintye, Jámbor és Pántya puszták is. A község határában levő Septelydomb körül terült el hajdan Septely községe, mely mint a Septelyi család birtoka, már 1332-ben szerepel. 1379-ben kis-zomlini Ramaz fia Mihály deák kapja; később egy részét Tapolcsányi János prépost bírja. 1552-ben már püspöki birtok.
Részlet Mező-Keresztesről.
Saját felvételünk.
