Csanád nemzetség.
Csanád nemzetség.
A fenmaradt emlékekből, a vármegye legrégibb, még a tatárjárást megelőző időben letelepedett nemzetségek közül, az első helyet az Árpád-házzal is rokon Csanád foglalja el. E nemzetség őse valószinüleg az a Csanád vezér, a ki Ajtonyt győzte le (1030) és a kinek atyja, a krónikák szerint, Doboka volt. E nemzetségnek a tatárjárást megelőző időben már nagy kiterjedésű birtokai voltak a vármegyében; a tatárjárás után eszközölt birtokrendezés alkalmával, a nemzetség tagjai közül a Belenik ágából származó Kelemen bán és aradi főispán fia I. Pongrácz fiai: László és Tamás Telegd birtokában voltak, mely a nemzetség biharvármegyei törzshelyének tekinthető, s a mely köré a nemzetség „Erdőháti” birtokai csoportosultak és a melyek, az 1257. évi bevallás szerint, még a tatárjárást megelőzőleg kerültek a nemzetség birtokába.
A fent említett évben László és Tamás az ugyane nemzetségből leszármazott István fia Pállal a következő birtokokon osztoztak a váradi káptalan előtt: Bertény a Sebes-Körös mentén, Boros Telek, Pósalaka, Battyán, Dubricson, Sonkolyos, Telki, Telked egy része, Szakadát és Szabolcs. (Wenzel – VII. 274–75.)
Már a megelőző évben is (1256) a királyi jóváhagyással eszközölt osztály alkalmával (Wenzel – VII. 429 l.), mint szomszéd Cachy (Makay szerint Csák) fia Pál comes szerepel, fiaival Miklóssal és Istvánnal, kiket a Körösön, Berténynél szedendő vám fele része szintén megilletett. (Turul 1895. évf. 69. l.) A XIII. sz.-ban a nemzetség birtoka lesz a kalotai kerületben 600fekvő Jenő is, mely azelőtt Jób esztergomi érsek (1185–1203), majd Mike comes birtoka volt, mely utóbbitól IV. Béla ifjabb király 1236-ban elvevén, azt Pál comesnek, a későbbi országbirónak adományozta. (Bunyitay – i. m. III. 420.) Ez a Pál országbiró és zalai főispán 1249-ben még Okány, Kér, a körösmenti Belchyo, Zrodan helységeket, Borok földjét a Közép-Körös mellett, továbbá Hévjó, Bekaly földet és Almás földtért nyerte adományul. (Wenzel – VII. 282. l.)
Pál comes az 1257. évi bevallás alkalmával Sólyomkőt, hol a vadász-sólymokat tartották, Rév és Kér helységeket bírta, fiai Miklós vajda és Áchon (Makay szerint egy István nevű fia is volt. Turul 1895. évf. 69. l.) 1257-ben együtt bírták atyjokkal a fenti birtokokat, 1264-ben pedig, midőn a Csanád nb. László és Tamás János fia Miklós comessel pereltek, övék volt a körösi vám fele Bertény alatt (Wenzel VIII. 121.), ezenkívül Adorján várát, Szalárdot és Latabárt is bírták, de ezeket a IV. László elleni pártütés miatt 1284-ben elvesztették, s ezek a Barsa nemzetségre szállottak. (Fejér – V. 3. 259. gr. Zichy okmt. I. 171.), még ugyanez évben Cachy fia Pál comes, Áchon fiával együtt a Bertény alatt folyó Sebes-Körösön szedett hídvám ügyében is perelt a Csanád nb. Tamással, mely pert a király megbizottjai döntötték el, de a fentebb érintett pártütés véget vetett a további egyenetlenkedésnek. Tamás 1299-ban költözött végleg Telegdre, megalapítván ezzel a virágzó Telegdy családot. (Turul 1895. évf. 70. lap.)
