1848.
1848.
A márcziusi napok hatása alatt 1848. márczius 27-én a vármegye egyik követét visszahíván, helyette Beőthy Ödönt küldte fel, de ezen a közgyülésen már ledőltek ama válaszfalak, melyek a pártokat egymástól elválasztottták, sőt a közgyűlésen már a nép is összeolvadt a nemességgel. A közelmult keserűségeit feledve, az egész vármegye egyesült erővel munkálkodott közre az 1848-iki nagy vívmányok végrehajtásában.
Az 1848. előtti vármegye közigazgatásilag egy szabad kir. városra (Debreczen) és öt járásra oszlott, az egyes járások szakaszokra, vagy aljárásokra osztattak fel. A szakaszok élén alszolgabirák és esküdtek állottak. Az öt főszolgabírói járás a következőleg alakult: 1. Váradi járás: 1 püspöki kiváltságolt város, 10 mezőváros, 11 falu, 12 puszta. 2. Érmelléki járás: 7 mezőváros, 65 falu, 7 nagyobb puszta. 3. Sárréti járás: 4 mezőváros, 43 falu, 40 puszta. 4. Szalontai járás: 3 mezőváros, 92 falu, 72 puszta. 5. Belényesi járás: 5 mezőváros, 148 falu, 4 puszta.
A vármegyei tisztikar a következőkből állott: 1 főispán, 2 alispán, 1 főjegyző, 3 aljegyő, 1 főügyész, 2 alügyész, 4 fizetéses táblabíró, 2 főadószedő, 6 aladószedő, 1 számvevő, 1 levéltárnok, 5 főszolgabíró, 13 alszolgabíró, 18 esküdt, 5 csendbiztos, 2 főorvos, 2 mérnök, 5 seborvos, 1 várnagy.
