Tát.
Tát.
Tát, dunamenti kisközség, az esztergomi járásban. Házainak száma 194, lakosaié 1082, a kik magyar és németajkúak, vallásra nézve róm. katholikusok. Határa 1725 kat. hold. Első ízben Orbán pápának az esztergomi János lovagrend részére 1187-ben kiadott oklevelében szerepel. Az esztergomi János lovagok birtoka volt, a kiknek itteni rendházuk az esztergomi ház alá volt rendelve. Az 1272 jún. 28-án kelt oklevél szintén az esztergomi lovagokat mondja a helység birtokosainak. A helységre vonatkozó határjáró leveleket István király 1282 aug. 1-én átírta és megerősítette. A középkoron át megmaradt az esztergomi János lovagok birtokában, a kiknek elköltözése után az esztergomi káptalané lett. 1647-ben 6 1/4 portája volt. 1685. aug. 16-án Lotharingiai Károly herczeg fényes győzelmet aratott a törökök felett. Az 1696. évi összeírás az elpusztult falvak közé sorolja. Az 1701. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint már iskolamestere is volt. 1732-ben a nagyszombati Szent István királyról nevezett papnevelő 39intézete volt. Temploma 1747-ben épült. Lakosainak száma az 1755. évi egyházlátogatáskor 365 volt. 1848 előtt az esztergomi papnevelő-intézet földesúri hatósága alá tartozott. Ez az intézet ma is a legnagyobb birtokosa. Mostani temploma 1860-ból való. 1838-ban és 1876-ban nagy árvizek pusztítottak a községben. Postája és feltételes vasúti megállóhelye van, távíró-állomása Tokod.
