Boronkay. (Boronkai).
Boronkay. (Boronkai).
Somogy vármegyéből származik, hol Pál 1476-ban Boronka helységre nyer adományt. A családfa az 1560-ban élt Jánostól származtatható. István, ki a „Nezettei” előnevet nyerte, 1643-ban a magyar gyalogság vajdája, később ezredes. A család két ágra szakadt; a „Boronkai és Nezettei” előnevet viselők Nyitra vármegyében telepednek le, míg a többiek mind csak a régi „Boronkai” előnevet használják. II. István II. Rákóczi Ferencz híve. 1702-ben Zemplén vármegye alispánja. Tamás 1702-ben török fogoly. Mihály 1711-ben Zemplén vármegye jegyzője. Sándor 1744-ben Nyitra vármegye főjegyzője, Dániel Veszprém vármegye árvaszéki elnöke, János 1780-ban Veszprém vármegye főjegyzője. IV. István 1790–1807. Bars vármegye követe, 1810-ben első alispán, 1820-ban a verebélyi és a szentgyörgyi érseki székek nádora, utóbb főispáni helytartó és Zólyom vármegye főispánja, kir. udvarnok, tanácsos. Ferencz (1790–1802) a határvizsgáló-bizottság tagja. József Somogy vármegye követe (1790–1802), György (1800) Somogy vármegye aljegyzője. Imre (1810.) aranysarkantyús vitéz, cs. kir. tanácsos. Lajos Hont vármegye főjegyzője, 1848-ban kormánybiztos, 1861-ben országgyűlési képviselő. Albert 1848-ban Abauj, Zemplén és Ung vármegyék kormánybiztosa, Imre Nyitra vármegye főadószedője, cs. kir. kamarás, királyi táblai ülnök, Pál 1844-ben cs. kir. kapitány, Rudolf 1844-ben helytartósági tanácsos. László 1848-ban a pesti egyetemi légió hadnagya, 1849-ben főhadnagy a 90-ik honvédzászlóaljnál. Gyula 1848-ban huszárkapitány, Lajos 1876-ban Esztergom vármegye főjegyzője. A család több vármegyétől nyert nemesi bizonyságlevelet. Dániel veszprémi tvszki ülnök 1780 szeptember 26-án hirdette ki nemességét Veszprém vármegyében. Lajos és Jenő 1883 szept. 20-án Esztergom vármegye nemeseinek sorába beiktattattak. Jenő jelenleg sárkányfalvai birtokos, tart. huszártiszt a vármegye második virilistája.
Czímer: Kékben, zöld alapon, jobbról hatágú arany csillag, balról befelé fordult ezüst félholdtól kísért leveles koronán könyöklő pánczélos kar, markában három felfelé álló nyílvesszőt markolva. Sisakdísz: pajzsbeli kar, a karhajlásnál nyugvó félholddal és csillaggal. Takarók: Kékarany-veresezüst.
