Hippolyt érsek.
Hippolyt érsek.
A követ tapintatlan fellépte általános megütközést keltett az 1486. évi jan. 1-ére egybehívott országgyűlés tagjai során, a kik ebben a magyar király kegyúri joga ellen intézett támadást látván, inkább belenyugodtak abba, hogy a király Hippolyt, ferrarai herczegnek adományozza az érsekséget. Csupán azt kötötték ki, hogy a herczeg azonnal Magyarországra jőjjön. VIII. Incze pápa azonban nem osztozott a rendek felfogásában. 1468 jún. 6-án kelt bullájával Hippolyt ferrarai herczeg megerősítését prímásul, ennek gyermekkora miatt megtagadta. De a pápa vonakodása csak fokozta Mátyás király akaraterejét, a ki a magyar király főkegyúri jogait védve, tiltakozott az ellen, hogy az apostoli szentszék a magyar egyházi javadalmakat önkényesen adományozhassa. A pápa hosszas tárgyalások után 1487-ben beleegyezett Hippolyt herczeg kinevezésébe, s két évvel később meg is küldötte neki az érseki palástot. De Mátyás ezúttal nem feledkezett meg a magyar katholikus egyház érdekeiről sem. Még 1486-ban kieszközölte, hogy korona, Geréb László erdélyi püspök, a magyar és cseh koronához tartozó összes tartományokban az apostoli szentszék követének neveztessék ki, s így ő a magyar katholikus egyház egységét a prímás felserdüléséig képviselje és biztosítsa, az érseki szék helytartójául pedig a nagytudományú Ibafalvi tamás esztergomi prépostot nevezte ki. (Török i. m. 123.)
Hippolyt kiskorúsága idejére eleintén Valentini Caesar, a ferrarai herczeg magyarországi követe nyert megbízatást az esztergomi érseki javak igazgatására, a ki azonban ehhez nem sokat értvén, még 1487-ben megfosztatott e tisztségtől s helyét Costabili Bertalannal töltötték be.
