A nyergesujfalusi sánczok.
A nyergesujfalusi sánczok.
Alig hagyta el Esztergomot, az új császári fővezér, gróf Starhemberg Guidó 13.500 főből álló hadával megkezdte a támadást. Starhembergnek eredetileg Esztergom felmentésére kellett volna sietnie, de megkésett, mert még Komáromban táborozott, mikor a vár átadása megtörtént. Hogy mulasztását jóvá tegye, gyors menetben közeledett Esztergom felé. Szept. 23-án már Almás és Neszmély között volt, 24-én pedig tíz ágyúval kezdte lövetni a karvai (nyergesújfalusi) sánczokat. E sánczok parancsnoka Chassaut és őrsége keményen tartották magukat; mivel a dunai közlekedés is szabad volt, a kuruczok minden szükségessel támogatták az őrséget. Szept. 27-én azonban Starhemberg, az őrség között lévő németek árulása folytán, mégis bevette a karvai sánczokat. Gróf Pálffy János horvát bán, a ki az elsők között nyomult be, Chassant parancsnokot elfogatta, az utána beözönlő rácz katonaság pedig a védetlen kuruczokra és a sánczok mögé menekült pórokra vetette magát, s azokat embertelenül lemészárolta. Csak azok menekültek meg, a kik keresztül bírták úszni a Dunát; a többiek mind oda vesztek. Így Lóczi kétszáz hajdújából mindössze tízen menekültek meg. Starhemberg a nyergesújfalusi sánczokat leromboltatta, azután Esztergom felé vonult.
