I. MEZŐGAZDASÁG.
I. MEZŐGAZDASÁG.
Esztergom vármegye, bár az ország egyik legkisebb vármegyéje, nemcsak földrajzi fekvése miatt tartozott mindíg az ország legkiválóbb történelmi szerepű részei közé, hanem áldott talaja, kitűnő természeti viszonyai s a rajta, már az őskor óta fejlődött kiváló mezőgazdasági állapotok miatt is. Az egykori Villa Curtia, a római telep kora óta folyvást elsőrendű gazdasági élet folyt itt, a mely különböző századokban nevezetes fokra is emelkedett.
A vármegye mai területe 1123,30 km2. A Duna két részre osztja s a balparton nagyobbára 200 m. magas, termékeny lapály, melyen csak Farnad és Magyarszőgyén, s Béla és Kőhídgyarmat vidékén emelkednek hullámos dombok 276 m. magasságig. Ellenben a Duna jobbpartjának legnagyobb része hegyes vidék s a Pilis hegycsoport végső nyúlványai ágaznak szét rajta; ezeknek a legmagasabb csúcsai 6–700 méterig emelkednek, de maguk a lánczok alig haladnak felűl 300 méteren, így teljesen mívelhető terület az egész. Folyói a Duna, a melybe a Garam ömlik; ez utóbbi a Kéty patak és a Párizsi csatorna vizét veszi fel; a jobb oldalról nincs jelentékenyebb mellékvize a Dunának. Éghajlata mérsékelt s eltekintve a csekély csapadéktól, kedvező.
Talaja.
Búza.
Árpa.
Tengeri.
Rozs.
Zab.
Burgonya.
Czukorrépa.
Takarmány.
Gazdasági rendszer.
Marhaállomány.
Gazdasági gépek.
Rétek.
Legelő.
Állattenyésztés.
Lótenyésztés.
Szarvasmarhatenyésztés.
Juhtenyésztés.
Sertéstenyésztés.
Baromfi.
Méhészet.
Szőlőtermelés.
Borászat.
Kertészet.
Gyümölcs.
Erdészet.
Munkabérek.
Gazdasági egyesületek.
A vármegyei birtokmegoszlás.
Nagyobb gazdaságok.
