Mulatságok.
Mulatságok.
A fiumeiek társadalmi élete tehát csak a nyilvános összejövetelekben jelentkezik. Szinházba, hangversenyre, tánczmulatságra, kirándulásra a fiumei mindig szeretett járni s ott a közös ismerősökkel találkozni; újabban pedig a klubélet is élénken fejlődött.
A társaság fogalma a törzsökös fiumeieknél, mint kereskedő és tengerész népnél plutokratikus irányban fejlődött ki. Hogy ki tartozhatik az ugynevezett „jó társasághoz”, azt az illetőnek vagyoni állapota szabta meg. „Chi non gha palco al teatro e tomba al cimitero, non xč šior” (A kinek nincs páholya a szinházban és kriptája a temetőben, az nem úr): ez volt s mai napig is ez a józan gondolkozású fiumei nép szemében a „társaság”-hoz való tartozás kritériuma.
A ki a fiumeiekkel jobban megismerkedik, azt rendkívül kellemesen lepi meg az az őszinte kedvesség, mely itt a társadalmi érintkezést jellemzi. A fiumei nép természeténél fogva egyszerű, őszínte és szives; a vérébe ment át a velenczeiekkel való érintkezésből a kedvesség, az olasz kultúránál fogva az udvariasság.
