Magyarosodás.
Magyarosodás.
Meg kell még említenünk néhány oly eseményt, a melyek mélyen belevágtak az esperesség életébe. Első sorban is szemünkbe ötlik a dicséretes mozgalom, a magyarosodást az egyházi életbe is belevinni. Akkoriban ugyanis a tanácskozmányok latinul folytak és a jegyzőkönyveket is latinul szerkesztették. 1820-ban Bodó Sámuel, akkori megyei főjegyző azt indítványozta, hogy a jegyzőkönyveket magyarul vezessék, de ezt az indítványát nem fogadták el. 1821-ben megújították ezt az indítványt, de tekintettel arra, hogy a 418latin nyelv hirtelen ki nem küszöbölhető, mert a papi rend a magyar nyelvben gyakorlatlan és a hegyaljai esperességet kivéve, a többi esperességekben a latin nyelv divatozik: elhatároztatott, hogy a jegyzőkönyvet ezentúl is latinul vezetik. De hozzájárultak ahhoz, hogy a világi rendből is jegyző választassék, ki a jegyzőkönyvet magyarositsa s az ily jegyzőkönyvet az esperességi felügyelőnek kézbesítse a végett, hogy ezt a világi urakkal közölje. 1833-ban Betlérben végre azt az indítványt fogadták el, hogy az esperességi gyűlések jegyzőkönyvei honi nyelven vezettessenek, szabadságára hagyatván mindenkinek a tanácskozmányokban, úgy mint a jelentéstételeknél, a magyar vagy a latin nyelv használata.
