A rozsnyói r. kath. elemi iskola.
A rozsnyói r. kath. elemi iskola.
A hatvanas évek végén a rozsnyói róm. kath. elemi iskola régi épülete, melyben mindkét nembeli gyermekeket közösen tanítottak, a czélnak már meg nem felelt, miért is Kollártsik István megyéspüspök elhatározta az iskolák szétválasztását. A leánynövendékek számára külön leánynevelő-intézetet alkotott, melynek vezetését az irgalmas nővérek magyar tartományának szatmári anyaházából származó tagjaira bízta.
Az intézet építését már 1866-ban kezdték meg, de csak 1868-ban fejezték be. Ugyanazon év szeptember 13-án megnyitották négy elemi osztálylyal, óvóintézettel és kézimunkaiskolával. A 6 iskolanővér még ez évben megkezdte működését Sztrakay János prépost-kanonok igazgatása és vezetése mellett.
A jó hírnevű intézet azonban csakhamar szűk lett, de az intézet kibővítését csak Kollártsik utódja, dr Schopper György megyéspüspök hajtotta végre 1873-ban, ki az épületet 68,000 korona költséggel kibővíttette. Végre 1886-ban az intézet előljárósága az elemi iskolával kapcsolatosan két évfolyamú felső népiskolát is alapított, melyet 1889-ben polgári iskolává alakítottak át és az újonan szervezett polgári leányiskola 1891-ben nyilvánossági jogot nyert. 1891-ben a szomszéd házhely megvételével az épületet újonan kibővítették. Az intézet igazgatója a rozsnyói róm. kath. kanonok-plébános, jelenleg Fábián Ferencz apát-kanonok.
A rozsnyói róm. kath. polgári leányiskola méltán sorakozik a többi polgári iskola mellé, miután minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek s oly színvonalon áll, hogy kiállja a versenyt bármely hasonló jellegű iskolával. Azonkívül hazafias missziót is teljesít, a mennyiben a Szepes- és Gömör vármegye felső részéből jövők, kik alig beszélik a magyar nyelvet, itt tökéletesen megtanulják azt.
A polgári leányiskola internátussal van összekötve, melyben a növendékek száma 20–30 között váltakozik.
