Máriássy.
Máriássy.
Máriássy (Markus és batizfalvi). Szepes és Gömör vármegyék törzsökös családja. Őse Szepesi Gala fia Márk († 1312), kinek két fia közül Batiz (1270–92) a Gömöri (mely család a XV. század elején kihalt) és Márius (1270–82) a Máriássy család őse. E nemzetség a fennmaradt oklevelek szerint már a XIII. század végén terjedelmes birtokok ura volt Gömörben. Így 1300-ban Bátka és 1291-ben Gömör. 1337-ben foglalás útján birtokába került Krasznahorka és Berzéte is. 1344-ben Jakab, Miklós és Szaniszló bányajogokat nyertek. István 1504-ben czímerlevelet nyert († 1516). Utóda Zsigmond (1564 †1622) szepesi alispán, kinek fiai közül III. László (1649) szepesi alispán, ennek utóda, Pál (1704–1708) Gömör vármegye alispánja. A gömöri ágból István (1785–93) és Zsigmond († 1837) Gömör vármegye alispánja; V. Pál adórovó (1808), Béla (sz. 1824), 1861-ben, 1869–75-ben országgyűlési képviselő s történetíró. III. László testvére II. Zsigmond szepesi alispán (1659) ágából: Ferencz Xavér (1764–70) gömöri alispán. Fia, Pál (1809) a gömöri nemesi felkelő had kapitánya. Testvére, János, ennek fia: János (sz. 1822) 1849-ben tábornok majd a honvédség visszaállításakor ezredes, később tábornok, 1888-ban bárói rangra emeltetett. A család Berzétén, Rudnán és Kőrösön bírt földesúri joggal.
Czímer: vörösben, hármas zöld halmon, három-három zöld szálú és levelű fehér virág közt kinövő pánczélos, zárt sisakos vitéz, felemelt jobbjával feje fölött buzogányt, baljával patriarcha keresztet tartva.
