Éghajlat.
Éghajlat.
Éghajlata a leghidegebb. Az évszakok időjárása sem fokozatos, sem normális. Dr. Mauks Károly évek során át végzett meteorologiai megfigyelései alapján megállapítja, hogy Vereskő évi közép-hőmérséke egyenlő Reikiavik átlagos temperaturájával. Szerinte 1864-ben a január havi hő maximuma +2 R.°, minimuma –25 R.°; a júliusi temperatura 5 és 19 R.° közt ingadozott. Ugyanez év folytán 132 derült, 87 esős, 35 havas napot észlelt. Szeles nap volt 175, viharos 24. Menydörgés egész éven át csak 7-szer fordult elő. 1837 július 25-éről feljegyezték, hogy erősen havazott, 1857 július 14-én –6 C.° fagy volt. A Garam-völgyön sokszor még júliusban fűtenek. A lakosok némely évben a korán beálló fagy és hó miatt alig bírják burgonyatermésüket behordani. A légnyomást illetőleg – adataink szerint – Sumjáczra (890 m.) vonatkozólag 1888 és 1889-ből a következőket idézhetjük.
A barométer közép-állása 683.5 m/m. Maximális légnyomás 1889 nov. 21-én 700.3 m/m, minimális február 9-én 661.6 m/m. Ugyanakkor a hőmérsék maximuma: július 12-én 26.6 C.°, minimuma január 6-án –16.0 C.°, míg 1880-ban január 2-án –21.4 C.°. A csapadék összege ugyanazon évben 896 m/m, még pedig hóval 55, jéggel 3, viharral 56 napon. Az uralkodó szelek közűl nyugati 191, keleti 161 napon észleltettek.
