Éghajlat.
Éghajlat.
E terület éghajlati viszonyairól csak annyit mondhatunk, hogy a Sajó alsó mentében egyező a Rima alsó szakaszának enyhe klimájával, míg középfolyásán jóval hűvösebb. A belső dombvidékről hiányoznak ugyan az adatok, de geologiai viszonyait és fekvését tekintve, nem mondható zordnak.
Rozsnyóról és vidékéről már határozott adataink vannak. Polónyi Károlynak 1885–1894-ig terjedő megfigyelései alapján Rozsnyón a barometer állása középértékben 733.1 m/m, még pedig 1890 január 7-én maximuma 751.5 m/m, minimuma pedig 1890 november 24-én 708.1 m/m. A hőmérsék középértéke 7.5 C.°, még pedig maximuma 1887 augusztus 1-én 34.4 C.°, minimuma 1888 január 1-én –24.2 C.°. A csapadék évi összegének maximuma 1886-ban 883 m/m, még pedig 111 esővel, 24 hóval, 2 jéggel, 40 viharral; minimuma 1890-ben 580 m/m, még pedig 120 esővel, 22 hóval, 4 jéggel, 49 viharral.
Uralkodószelek 1891-ben északi (N.) legtöbbször 314 esetben, 1889-ben legkevesebbszer 250 esetben; délnyugati (S. W.) 1891-ben legtöbbször 105, 1893-ban legkevesebbszer 78 esetben. Szélcsend maximuma 1886-ban 784, minimuma 1891-ben 524 észlelési időben.
