A reformáczió irodalma.
A reformáczió irodalma.
Azonban Gömör-Kishont vármegye művelt közönsége már a multban is figyelemre méltó kontingensét adta a szellem munkásainak. A mohácsi vész után a megye lakossága csaknem egészen protestánssá lesz s új hitének védelmére ugyanazon eszközöket használja, a melyeket a reformáczió hívei Európaszerte használtak, hogy az új világnézletet népszerűsítsék s megerősítsék: iskolákat alapítanak, tanítanak, prédikálnak s tanaikat a sajtó útján terjesztik. E szellemi küzdelem középpontja a XVII. század második feléig az egész országra nézve Gömör-Kishont vármegye volt, melynek akkori nemes uraiban a protestánsok legerősebb pártfogóikat bírták. Világos bizonyítéka 360ennek az, hogy Wesselényi Miklós nádor halála után az ismét Széchy Máriára háramló Murány-vár elfoglalásakor kézrekerült levéltár oklevelei alapján hajtotta végre a császári kormány a protestáns papok elfogatását s előbb Pozsonyba, később a nápolyi gályarabságra való hurczoltatását. E mártiromságon kellett átesnie Harsányi István rimaszombati lelkésznek is, ki azonban visszatérte után ismét az agitáczió terére lépett. E korszak protestáns szellemű irodalmi művelői közt több gömöri lelkipásztort találunk, kik dogmatikus kérdéseket fejtegetnek s egyúttal ellenfeleikkel vitatkoznak. A tulajdonképeni szépirodalom e vitatkozásoknak alig látta valami hasznát, mert jóllehet tanításaikban, szónoklataikban a nép nyelvét használták, a tudományos kérdések fejtegetése alkalmával mégis csak a latinnal éltek.
A BETLÉRI KÖNYVTÁR KINCSEIBŐL.
