Cházár András.
Cházár András.
Cházár András (jólészi), vármegyei főjegyző, szül. 1745 június 5-én Jólészen, meghalt Rozsnyón 1816 január 18-án. Tanult Dobsinán, Eperjesen, Késmárkon és Pozsonyban. Ügyvédi pályára készült s miután az arra szükséges minősítést különböző patvariákon megszerezte, 1767-ben ügyvédnek esküdött föl Tolnamegyében. Azonban önálló ügyvéddé csak 1773-ban lett Rozsnyón, s nemsokára Hont-, Abauj- és Gömörmegyék táblabírájukká választották. Miután II. József kiadta azt a rendeletet, hogy az ügyvédek német nyelven tartoznak beadni kereseteiket a törvényszékekhez az ügyvédségről lemondott. Ekkor Gömör vármegye főjegyzőjévé választotta meg. 1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlésen, mint főjegyző, hatalmas szónoklatban támadta meg a fejedelem önkényességét s ez a gömöri rendeknek annyira megtetszett, hogy egymásután háromszor választották meg főjegyzővé. Nagyrabecsülték törvénytudományát is s a legnehezebb és legkényesebb ügyekben kikérték véleményét, sőt azon időben a követi utasításokat is ő szerkesztette. Legnagyobb érdeme a siket-némák ügyének felkarolása. Országos gyűlést rendezett s a befolyt 50,000 forinttal a váczi siket-néma intézetnek ő vetette meg alapját, a nemes czélra sajátjából is ezer forintot fordítván; a terv megvalósulása előtt azonban meghalt. – Könyvtára a rozsnyói ág. ev. iskola birtokában volt, de most a váczi siketnémák intézetében van.
CHÁZÁR ANDRÁS.
