Kósa Károly.
Kósa Károly.
Kósa Károly, orvostudor, megyei főorvos, előbb 1825-ben Lajcsák Ferencz rozsnyói püspök udvari orvosa, 1833-ban megyei főorvos lett. 14 évig állott a vármegye egészségügyének szolgálatában és messze földön híres orvos volt. Hivatásának áldozata lett, mert mikor 1847-ben a vármegye felső részében a hagymáz járványosan fellépett és dühöngött, éjjelt nappallá téve, fáradozott a csapás enyhítésén, mígnem a ragályos kór őt is ágyba döntötte. Meghalt Rozsnyón 1847-ben, 51 éves korában. Egész életének keresetét: vagyonát a közjónak áldozta, a mennyiben Rozsnyón 24,000 ezüst forinttal egy árvaházra és kórházra alapítványt tett. Ebből az összegből, annak kamataiból és Schopper püspök adományából teremtették meg Rozsnyón a Kósa-Schopper-kórházat.
