A mezőgazdaság fejlődése.
A mezőgazdaság fejlődése.
A vármegye mezőgazdaságának tulajdonképeni fejlődése a 60-as években kezdődik, a mikor a magas gabnaárak arra ösztönzik a gazdákat, hogy gazdaságukban helyesebb arányokat hozzanak be, termőterületeiket nagymennyiségű erdőségek kiirtásával, legelők, sőt a rétek egy részének feltörésével szaporítsák.
A régi rendszerrel, a mikor a búza búzát követett, a visszapótlásról pedig szó sem volt, jóllehet elég állatállománynyal rendelkeztek, kezdenek szakítani. Habár a birtokosok közt elvétve még ma is találkoznak egyesek, a kik a régmultban divatozó rendszer szerint, minden vetési forgás nélkül, nem ugar, hanem parlag hagyásával gazdálkodnak, az állapotok mégis sokat javultak, a mennyiben a gazdák túlnyomó része birtokát belterjesebben kezeli, a visszapótlásról gondoskodik és így terméstöbbletét, ezzel együtt pedig jövedelmét szaporítja. Sajnálattal kell azonban tapasztalni, hogy a visszapótlásra használt anyagok kezelésénél – egyes birtokok és kisgazdák kivételével – nagy indolencziát találunk; trágyatelepek készítésére, azok kezelésére, keverék-trágya (komposzt) előállítására nagyon kevés gond fordíttatik. Nagy befolyást gyakorolt a viszonyok fejlődésére az is, hogy a földbirtokos osztály az egyesülés szükségét érezvén, gazdasági egyesületet alapított, a melynek gyűlésein a gazdaközönség találkozva, a fontosabb mezőgazdasági vívmányokat megvitatja és a megyei gazdasági életet helyesebb irányba tereli. Az egyesület volt elnöke Farkas Ábrahám és mostani elnöke Serényi Béla gróf arra törekedtek, hogy hasznos működésükkel a megye gazdaságainak fejlődését előmozdítsák.
