Dávid. Ráfael.
Dávid. Ráfael.
A XII. század legérdemesebb apátja Pannonhalmán Dávid apát, ki a monostor első, kisded, leégett bazilikáját díszes román stílben újra fölépíttette s vak Béla király, több püspök és úr jelenlétében, Feliczián esztergomi érsekkel fölszenteltette. Ekkor adta a király »Isten jegyesének«, az új díszbe öltözött egyháznak »nászajándékúl« Tarján egy harmadát (1137.). Azután egymást érik a magánadományok: András, veszprémi prépost remeteségbe vonulása előtt, Szines úrnő, az apát sógorasszonya, Fulkó vendég, Álmos herczegnek, azután egy esztergomi érseknek és öt veszprémi püspöknek clerikusa vagyis deákja, birtokokat és szolgákat adnak lelkök üdvösségeért. Ráfael apát II. Géza királynak l0 font ezüstöt ád s ezért kap egy kis birtokot két házzal. Margit úrnő 1000 mise végzéseért ad az apátnak negyedfélfont súlyú aranylánczot, a szerzetesek ruhájára szürke nyestprémeket s a monostornak torlókat, hogy minden évben végeztessenek érte tort, vagyis gyászistentiszteletet, a szegények számára való lakomával, alamizsnával és adjanak szőnyeget Szent Márton egyházának, hol temetkezni kíván. Birtokokat és könyveket hagy a monostorra Adalbert úr, mikor a szicziliai királyhoz indul a magyar király és urak követeként. Levelében Ráfaelt »főapát«-nak czímezi, mert a Héderváriak ősének, Héder (Hederik) királyi udvarbírónak (országbírónak) testvére, Valfer gróf, a mai Németújvár fölött levő Küszén hegyen monostort alapított s ezt fiókapátságként, szerzetesi fegyelem dolgában, alárendelte a pannoniai főapátnak (1153, 1157.). A főapátok egymásután három apátot neveztek ki Küszénre, midőn III. Béla király a határvárnak alkalmas helyet lefoglalta azzal az ígérettel, hogy monostor számára még alkalmasabb helyet fog adni.
