Göncz Czelesztin.
Göncz Czelesztin.
A török háborúk és a fölkelések lezajlása után, az ország határain belül, hosszú béke kora következett, mely alatt királyaink, a franczia állami mindenhatóság példájára, erős gyámság alá vették az egyházat. A főapátság is érezte e gyámkodás fölemelő és végül lesújtó hatását. Bakonybél öreg apátját, ki a rég elpusztult monostor romjait fölásta és kezdte helyreállítani, Göncz Czelesztint, a kuruczoktól megszállott főmonostor konventje, József király és gróf Bercsényi engedélyével választotta főapáttá (1709–22.), kit a fölkelők távozta után a király kinevezett. A mit a dézsmák tizede fejében egykor keresztes háborúkra, a török háborúk idején a végvárakra kellett fizetni, a helyett most a főapát évi 1000 forint fizetésére kötelezte magát az új vallásalap irányában. Tihany apátságát 20.000 forinton visszaváltotta az altenburgi osztrák benczésektől s így ez is a főapátságtól betöltött fiókapátságok közé került (1719.). Czelesztin főapát építtette a Boldogasszony-kápolnát az alatta levő sírbolttal, mely ezóta temetkező helye a pannonhalmi főapátoknak és rendtagoknak.
